Kornyejcsuk, Alekszandr: Miért mosolyogtak a csillagok?; Fordította: Sivó Mária; Q 53

Kleepatra

: Tyimefej; Kleepatra: Tyimefej: Kleepatra: Olga; Tyimafej: Kleepatra; Tyimefej: Kleepatra: Olga; Kleepatra-; -23/Olga pefenüti/ /Tyiaefej elkapja a kezét, téráreesik/ Merci ! /Me csókelja a kezét/ Nem gendeltaa velna,hegy ez a gyengéd kéz, ekkera pefeát tud lekenni.../Mégegyszer kezetcsókel./ /Kijön Kleepatra, meglátja a térdelő Tyimefejt/ Ó ! /^ycrsan edaaegy/ Hegy merészeli ! ? Az ém engedélye® nélkül?... Ne izgassa fel magát. 01 ától már kaptam egy aerekas pefent. Belátea, megérdemeltem. Mest éppen becsánatet kértem tőle. Pefenvágtad Tyimefejt ? /Olga bólint./ Egész pires lett a helye. Ég... Berzasztó ! Hegy tehettél ilvet ? ffití'O t/ ő kért rá. Igaz. Ilyen neveletlenség...A ai időnkben ilyesmit csak az esküvő után engedhetett meg magának az ember. Le hegy ez a ®ai fiatalság... szörnyű, ne szörnyű /eaaaegy Kleepatrákez/ Gsókelem a kezét Kleepatra Gavrilevna! /kezetcsókel/ Milyen remekül áll magának ez a ruha ! Gyönyörű a szine... Elég! A lányéra féltékeny... Mama! /A kertbe megy/ Ne, ne haragudj...Kellemes ujssgea van ! A maga