Kornyejcsuk, Alekszandr: Miért mosolyogtak a csillagok?; Fordította: Sivó Mária; Q 53

Tyiaefej Olga: Tyimefej: Olga: Tyimefsj: 91ga: Tyimefej: -22Es te szeretsz enges ? Tadee jól.De ma olyan jeges hieeg árad belőled fel én.. .Nehéz a szivén. Azt hitte , lh-e—4 ismerlek. * l <ü*V r 7 «int saját «agamat. Nem mondta« eddig....Éjjelente veled beszélgetek, kalló« a hangod...ó, «ilyen szép, okos életről beszélsz nekem ! Hol a kegyekbe viszel, a világ legzordabb és legmagasabb hegycsúcsaira. . .Hol tul az Északi Sarkkörön figyelő* fteztetjük a hajókat, hogy vihar közeledik.. .Hol Szibériába repülünk, hogy eltérítsük atjakból a hatalmas folyókat... Veszélyes, nehéz harcba kivsz enge«. Vezetec/, mint az északi csilla - Mindazokat akik meg akarják ismerni a mi csodálatos orszégankat.. .Talán [csakjaiidez^ én találtam ki rólad? Nem, te ilyen vagy...Csak most tényleg beteg lettél. Ha elkinném,kegy őszintén igy gondol"kozolt.. # /mosolyogva/ Akkor mit csinálnál ? Ne tréfálj,.Meggyűlölném «agam és megátkoznám a pil* lanatot, amikor először az életben... Nem értlek.A régi morál értelmében az első csók világrengető esemény. De a ai időnkben -szép kristálypohár, bor nélkül«Hogy agy mondjam : forma, tartalom nélkül... Hallgass, különben.../Felemeli a kezét/ Könyörgöm, üssjjfmutassi aeg, kegy katározott jellem rendem, áe ne /esinálj

j kisztérikus jelenetet.Azt ne« szeretem.