Zapolska, Gabriela: Skiz; Fordította: Sebők Éva; Q 52

- 28 Lulu Lulu Jacek Lulu Jacek Lulu Jacek Lulu Jacek Lulu Jacek Lulu Jacek Lulu Jacek lulu Sőt. Fagyon kedves. /Tadek eltűnik a kertben/ Tizenegyedik jelenet Lulu, Jacek. /feláll és a kandallóhoz megy, Jacek utána néz/ Ma egészen csinos, lulu. Ez az "egészen csinos" igazán megható bók. Tőlem már ez is elég. Nem vagyok a bókok embere. Husinak sem áll jól a púderes paróka. Tul pirospozsgás hozzá az arca. Egyáltalán nem. Éppenséggel nagyon stilusos. Stilus ide, vagy oda - ugy fest, mint egy tejbecseppent szamóca. Maga viszont kedves rokon, szakasztott olyan, mint egy cíjf'áma a képről. Ha ne mondja! Sőt, a szája körül van valami, meg sem tudnám fogalmazni, hogy micsoda... de hogy valami van, az biztos. Lám, lám... Hát maga az ilyen dolgokhoz is ért? A nőkhöz gondolja? Mo stalag teljesen leköt a gazdaság, de... De pár pohár burgundi megteszi a magáét, ugye? Hem mondom... Ha az ember kiesit tul teszi magát gondokon... Előbukkan a pszichológus és szakértő. /szerényen/ Hát... a járásban ugy hirlik, hogy értek a lovalehoz, meg a nőkhöz. Nem is csaptak még be sohal /érdeklődve pillant rá/ A lovak vagy a nők?