Aljosin, Szamuil: Egyedül; Fordította: Farkas Attila; Q 14

- 48 Most igy. /kővémeredt arccal/ Jónapot,Kolja... PLATONOV: /nevetve/ Jónapot Nyinocska... NYINA. Jaja,papa!.. Eridj már!., /hátatfordit az apjának/ nem illik leselkedni... PLATONOV: Bagoly mondja a verébnek...Gyere csak ide. /megsimogatja a lány fejét/ Megint bevizezted ^ hajad.Lemerültél? NYINA: Igen./arcát apja kezébe teroéti./ PLATONOV: A Füled mögött megvakarjam? NYINA: Vakard... /megcsókolja a kezét/. Apukám,olyan aranyos vagy... PLATONOV: Nekem meg olyan aranyos kislányom vagy. NYINA; Neked? PLATONOV: Neked és anyunak. NYINA: Apu,mondd,már egyáltalán nem szereted anyut? PLATONOV: Micsoda kérdés ez? Honnan szedted? NYINA: Válaszolj.Becsületesen,egyenesen. PLATONOV: Tudod Nyina... amikor te majd nagy leszel,akkor megérted,hogy. .. NYINA: Én már most megértem. PLATONOV: Nem.Te most csak a szavakat hallod.De azok értelmét. Látod,te azt mondod,hogy szerelem.Le mia az? NYINA: Én szeretlek... És anyut is. x PLATONOV: És Vera-mamát,és Kolját... NYINA: /sietve/ Kolja nekem közömbös. PLATONOV: Jó.Tolja neked közömbös. NYINA: Feleslegesen nevetsz.Én téged anyuval a világon mindennél jobban szeretlek. PLATONOV: S2eretsz?És el tudsz bennünket.feledni? • NYINAf Soha. PLATONOV: De akkor,amikor te találkozol egy fiatalemberrel,olyannal,mint Kolja /a lány tiltakozók mozdulatát észrevéve/ Jó,nem Kolja,csak olyan,mint Kolja... És neked ő jobban kell,mint az életed, S akkor még minket is hajlandó leszel érte elfeledni,ha mi zavarnix akarjuk érzéseidet.S akkor majd megérted,hogy mi az a szerelem... Most jobb lenne,hogyha elmennél és fogadnád Kolját.Már jön is. NYINA: /zavartan/ Hogy? Már jön? PLATONOV: Már jön.Milyen kellemetlen,nem? /Megjeleni Kolja./ KOLJA: Szergej Petrovics,Nyinocska... /meghajlik/ Elmulasztottam ká öt,nem,három vonatot, /meghajlik/ Majdhogy palacsintát nem csináltak belőlem. /Meghajlik./ PLATONOV: Elég a hajlongásból.Mikor lesz kollégium?