Alpár Ágnes szerk.: Az óbudai Kisfaludy Színház, 1892 – 1934 (Színháztörténeti füzetek 80., Kültelki Színházak Műsora 3., Budapest, 1991.)

ház mellé harmadikként megnyitotta. Valószínűleg ez az időszak volt a színház életében a legsikeresebb, de Erdélyi Mihálynak már nem a német ajkú lakosságot kellett megnyernie. XXX Óbuda színházának legjelentősebb korszaka kétségkívül Serly Lajos nevéhez fűződik. Hosszú évek múlva is úgy emlékeznek a Kisfaludy Színházra, mint Serly színházára. Pedig mindössze egy évig vezette. Érdemes viszont figyelemmel kísérni annak az öt esztendőnek műsorát, mielőtt a bőrgyári színház működését megkezdte, Az Óbudai Színkörben 1892-1897 között 250 bemutató volt, a kor legigényesebb operett-, népszínmű- és drámáiból. (Strauss, Millöcker, Offenbach, Zeller, Lecocq, Suppé, Planquette, Hervé; Lukácsy Sándor, Gaál József, Szigeti József, Tóth Ede, Csepreghy Ferenc stb.) Nem is szólva arról a rendkívüli másfél évről, amikor Rakodczay Pál színigazgató Katona Bánk bán

ját, A velencei kalmár

t, a Lear király

t, a III. Richárd

ot, a Macbeth

et, a IV. Henrik

et, a Romeo és Júliá

t (Shakespeare) játszotta a többi 120 bemutató között. Serly után 1898-1924-ig hét igazgató próbálkozott itt magyar nyelvű színházzal, közülük a legnívósabb műsort Miklósy Aladár társulata adta. 1950. I. 5-én, a Haladás című lapban Kristóf Károly cikkéből : "Az óbudai átkozott vár. A lebontott Kisfaludy Színház élete és halála .