Alpár Ágnes szerk.: Az óbudai Kisfaludy Színház, 1892 – 1934 (Színháztörténeti füzetek 80., Kültelki Színházak Műsora 3., Budapest, 1991.)

október 17-én a Diákszerelem című operettből. "A legelőkelőbb fővárosi lapok képviselőinek" szánt főpróba jegyének ára (1 pengő) a színészek jóléti alapját gyarapította. Első ízben jelent meg 1931-ben bérleti felhívás is. Ezen a felhíváson a bérletek ára 12, 10, 8 és 6 pengő, de átvételkor csak 2 pengő fizetendő, a többi szelvényenként beváltható, A bérletfelhívás azzal a versszakasszal zárul, ami Jókai Mór prológjában szerepelt az István téri Színház megnyitásán, 1872-ben. 1931 januárjában már megint megkondult a vészharang: "Garázs lesz a Kisfaludy Színházból, ha nem segít a főváros azonnal az igazgatón! ... Miklósy Aladár minden pártfogást megérdemel . .. meg kell alakítani a Budai Színpártoló Egyesületet! Cselekedni kell! Adjon a főváros sürgősen tíz ezer pengőt a Kisfaludy Színháznak ... 52 család betevő falatjáról van szó!" (Budai Napló, 1931. jan. 5. Sz. 0.) A tízezer pengő nem érkezett meg, mégsem lett garázs :• 1931, szeptember elején Huszár Károly színész'megpróbálkozott a színigazgatással, néhány operettet játszott társulatával, de megfutamodott. Ismét Kaposi igazgató, ezúttal felesége, Kaposiné D. Elza nevében közölt előleges jelentést, de amelyen rajta volt az egész társulat. Kísérletük harmadjára sem sikerült, mindössze négy bemutatót tartott. Ezután 1934 őszén egy magát Budapesti Kamaraegyüttesként hirdető társulat, Berkes János vezetésével tíz bemutatót tartott, végül 1935 áprilisában Erdélyi Mihály rendbehozatta az épületet, s az akkor már működő Józsefvárosi és városligeti Erzsébetvárosi (a volt Feld-féle Budapesti) Szín-