Alpár Ágnes szerk.: A Városligeti Színkör, 1889-1934. 1991 (Színháztörténeti füzetek 79, Budapest, 1991.)

A VÁROSLIGET

Kemény Zsigmond; otthonának érezte Vajda János; Krúdy Gyula sok regényalakjának választotta színhelyéül. S talán a városligeti padokon írta Tersánszky Józsi Jenő a Kakuk Marci első lapjait, amikor a Vág utcai Népházban lakott, 1920-ban. A Városligetet a török világ utáni Pest polgársága a középkorban Uhurd földnek, e szóból Ökördűlőnek ismerte. A 18. század végén prímási méltóságú bérlőjéről Batthyány-erdő a neve, a 19. század elejétől hosszú ideig Városerdőnek nevezik. (1872-ben szerepel először Városliget néven.) A Liget 1755-ben keletkezett, amikor mocsarait lecsapolták, és a területét fával ültették be. Építménye mindössze egy apró házacska volt, amit az erdőőr lakott. 1794-ben Boráros János városbíró emelt szót először a terület védelmére és látogatottságának ösztönzésére. Mulató- és üdülőhely építésére tett javaslatot^ s talán a magas kivitelezési költségek miatt 1799-ben bérbeadták Batthyány József hercegprímásnak. A főpap a várossal kötött szerződésben kikötött munkákat már a 19. század első éveiben Witsch Rudolf mérnökkel megindíttatta; a tó szabályozását, a csatornázást, a sziget kialakítását meg is kezdték, többre nem telt az idejéből, rövidesen meghalt. Örököse Batthyány Tivadar megtagadta a munkák folytatását, sőt elkezdte a fák kivágatását, ezért a város felbontotta a szerződést, és saját kezelésbe vette a Liget sorsát. 1803-ban a Vilma királynő úton (Városligeti Fasor, ma Gorkij fasor) már lóversennyel próbálkoztak. 1825-ben ide telepedett a Lövölde Zitterbarth Mátyás terve szerint (a Lövölde térre), amelyen végződik a Király utca (ma Majakovszkij utca) és kezdődik a Liget. A Lövölde szép épülete az 1838-as árvíz idején elpusztult. A Szépítő Bizottság (Királyi Szépítő Bizottság; Verschönerung der Stadt Pesth soll angefangen Werden József nádor neve alatt; a Közmunkatanács előde) 1813-ban pályázatot írt ki a Városerdő korszerűsítésére. Nebbien Henrik gazdasági tanácsos, gróf Bruckenthal József országbíró alsókorompai uradalmának francia származású kertésze három évet fordított nagyszabású tervének elkészítésére. Tervezett ide amfiteátrumot, táncpalotát, szökőkutat, lovaglásra és négyes fogatok számára is