Alpár Ágnes: Az István téri Színház 1872–1874 (Színháztörténeti füzetek 76., Budapest, 1986)

AZ ISTVÁN TÉRI SZÍNHÁZ TÖRTÉNETE

AZ ISTVÁN TÉRI SZÍNHÁZ TÖRTÉNETE „Tanítsd meg azt, ki e csarnokba, jő, Nemesre, jóra, Hogy buzduljon ő, Tanítsd meg rá, hogy szent legyen neki Hazája,, nyelve s mind, mi nemzeti!" Ez a vers Erődi Béla „A nemzet géniusza," címú hét szakaszos verséből való, mely 1872. szeptember 16-án, a, mai Klauzál téren, a vásárcsarnok helyén épülő színház alapkőletételén hangzott el. Negyvenhárom nap múlva már közel ezerszemélyes épület nőtt ki a, földből, mégpedig a, városligeti volt gyermekszínház fa- és vasvázából. A Budai Népszínház bukása, után (1869) a második magyar színház tervét Pesten Miklosy Gyula, próbálta megvalósítani. Amikor 1870 júliusában javaslat született Pest, Buda és Óbuda közigazgatási egyesítésére, a, városegyesítés terve a, közvéleményt már nem érte meglepetésszerűen. Ekkor már három hete működött a, Közmunkatanács, a.zzal a, koncepcióval, hogy Pest-Buda modern, reprezentatív fővárossá fejlődjék.