Alpár Ágnes: Az István téri Színház 1872–1874 (Színháztörténeti füzetek 76., Budapest, 1986)

AZ ISTVÁN TÉRI SZÍNHÁZ TÖRTÉNETE

A kormány kiutalta az első hiteleket a Duna-szabályozásra, törvénnyé vált a Sugárút építése és 1871 március elejére megjelent a majdani Budapest egészének városrendezési és szabályozási pályázata. Az egyesítéssel foglalkozó törvényjavaslat elkészítésére és az érdekelt városokhoz való eljuttatására azonban csak 1871. november 9-én került sor. Az ezután következő egy esztendő a városegyesítés körül kialakult vitás kérdések tisztázásával telt el. 1872. november 26-án került a törvényjavaslat képviselőházi tárgyalásra. A városegyesítés azonnali végrehajtását a Ház vita nélkül jóváhagyta (1872. évi 36. te). Az egész Ház nagy lelkesedéssel mondta ki, hogy a fővárosi közigazgatás hivatalos nyelve kizárólag a magyar. December 17-én a főrendiház elfogadta, december 22-én a törvényjavaslat megkapta Ferenc József aláírását is. A december 23-i kihirdetéssel a törvény hatályba lép: Budapest megszületett. Most már csak a megvalósítás volt hátra. A húsz pesti, tíz budai és négy óbudai tagból álló bizottság felmérte a reá háruló feladatokat, kilenchónapos tárgyalássorozat alatt meghatároztattak a főváros közigazgatási kerületei: ekkor lett külön kerületté a korábbi VI. kerületből kiemelt Erzsébetváros, a VTI. kerület és mint X. kerület, a korábbi józsefvárosi külterülettel együtt Kőbánya. Csaknem egy negyedszázaddal a városegyesítés első kísérlete után ténylegesen is megszületett Budapest. Huszonnégy évvel azelőtt a városba még csupán két vasútvonal vezetett be, most az ország minden jelentősebb pontjáról szinte órák alatt megközelíthetővé vált. Megváltozott a városkép: a város peremén akkor nyomorúságos viskók éktelenkedtek, vagy éppen homokos pusztaság, most roppant kémények emelkednek hatalmas gyár- és malomépületek mellett, és új települések utcái nőnek ki a földből. A kövezett, aszfaltozott ut ^t gázfény világítja, a házakban víz folyik a, rutákból, hangos kürtszóval robogó lóva.sutak