Alpár Ágnes: Az István téri Színház 1872–1874 (Színháztörténeti füzetek 76., Budapest, 1986)
AZ ISTVÁN TÉRI SZÍNHÁZ TÖRTÉNETE
szállítják az utasokai a terjeszkedő város egyre tá v olabbra került végpontjai között. A belterület utcáit frissen felépült hatalmas bérpaloták és középületek szegélyezik. Ám a külvárosokban még a, kis falusias földszintes házakban egészségtelen pincelakásokban tömegesen zsúfolódik össze a szegénység. Mindaz, ami a, városegyesítéstől hét évtizeden át, részben napjainkig érően is történik, ebben a nehéz és eredményeiben még nem látványos, fakó színű korszakban születik meg. Emlékét kevéssé őrzik reprezentatív műemlékek: stílusát, hangulatait sem tudjuk ma már élénken és színesen felidézni. De ez a kor fogalma.zza meg az Opera, igényét ugyanúgy, mint a Népszínházét. Verő György így írt a,z akkori Budapestről: lf A magyar Budapestért - mindent! - most a jelszó. Az épülő gyárak és tárházak sokaságából a város külső, a tudomány s művészetek újon létesülő intézményei révén a belső képe módosul európaivá. Persze mindez nem egy éjen át történik, mint a mesevilágban. Az ócska putrik ledöntésére évek kellenek... A magyar Budapestért - mindent! - s a fővároson a sor, hogy ezt a határtalan áldozatkészséget a teljes magyarságával meg is érdemelje. Mert nem minden ízében magyar még Budapest. Lakóinak száma 1870-ben 280.349, 1881-ben már 370.767. Ebből magyar (81-ben) 55,1 %, Vagyis a. lakosságnak csak a fele magyar.' ...S merész vállalkozásba fog Miklosy Gyula vidéki direktor. Senkise tételezné fel a csöndesvérű, nagypipájú, komótos, színmagyar zsidóról a türelmetlenséget, hogy ne tudja bevárja a. Népszínház felépültét s engedélyt kérjen Pest városától egy ideiglenes népszínház építésére az István téren. A Város belejött a népszínház-alapításba: megadja neki is az engedélyt, azzal a kikötéssel, hogy tartozik ideiglenesét közvetlen a végleges Népszínház megnyílta előtt lebontani. Felesleges kikötés. Ugy megbukik addig Miklosy bátyám az István téren, hogy már régen Pécsett kaláberez a Nádor kávéházban (e sorok írójának jogászi kibic-