Alpár Ágnes: Az István téri Színház 1872–1874 (Színháztörténeti füzetek 76., Budapest, 1986)

BEVEZETŐ A „KÜLTELKI SZÍNHAZAK MŰSORA" CÍMŰ SOROZATHOZ

1913« augusztus 30-án a. Baross u. 127. (később Kálvária tér 6., ma. Kulich Gyula, tér) szám alatt nyílt meg a, Józsefvárosi S

z

ínpad

, később Józsefvárosi Színház. 1933 Őszén a, már filmszínházként működő épületet Erdélyi Mihály bérli másik két színháza, mellett. 0 ennek a. színháznak utolsó igazgatója, is, mely 1949-ben, az államosításkor megszűnt. Több név- és profilváltozás után ma. ismét ezen a, néven (Népszínház Józsefvárosi Színház) működik. Kőbányán. 1873. június-au-gusztusban Ba.logh György társulata játszotta a MAKRANCOS HÖLGY, a PELESKEI NÓTÁRIUS, a ZARÁNDOKOK, a BOTCSINÁLTA DOKTOR, a. BUDAVÁR BEVÉTELE, a, CSIKÓS, a, BRANKOVICS GYÖRGY, a, TÜCSÖK, EGY MAGYAR PLÉBÁNOS, a, VILÁGOSVÁRI GYÁSZNAPOK című. darabokat. A kőbányaiak tőkét kezdtek gyűjteni egy kis téli színház létesítésére. 1912ben Micsei P. György igazgató kezdte meg itt a,z előadásokat a, Gyimesi. vadvirág-gal. Pesterzsébet, Soroksár, Pestlőrinc színházi múltja, is ismeretlen még, pedig ma, már- a. főváros jelentős kerületei. Budapest külső perifériájának egyik legérdekesebb színházi jelensége volt a, Népház Színháza a, Vág utca 12. sz. alatt. 1911-ben épült, Elias Gyula vidéki színigazgató nyitotta, meg. Népszínműveket, klasszikus drámákat játszott. Éliás 1915ben „Mcliere-i véget ért": a, színpadon Tompa. Mihály „A haldokló mellett" c. verséből dramatizált jelenet főszerepének eljátszása közben halt meg. Ezután több igazgató követte a, régi tradiciókat. Itt játszott 1924 őszén a, Platz Rudolf vezette avantgardista, csoport Műhely néven. 1924-ben egy jeles színigazgató, Sebestyén Géza „kültelki unió"-ról álmodozott: a, Ma, Este című lap 1924. 31. száma lelkendezve közli, hogy a, kitűnő Buda.-miskolci direktor, aki már két éve bérli a,