Alpár Ágnes: Az István téri Színház 1872–1874 (Színháztörténeti füzetek 76., Budapest, 1986)

BEVEZETŐ A „KÜLTELKI SZÍNHAZAK MŰSORA" CÍMŰ SOROZATHOZ

városligeti Budapesti Színházat, most megvásárolta, az óbudai Kisfaludy Színházat is, ahol öccse, Sebestyén Mihály lesz az iga.zgató. Ezek szerint Sebestyén Géza. három fővárosi és egy vidéki színház tulajdonosa,, illetve bérlője lesz, amely BudaObuda.-liget-Miskolci színházcsoport néven fog uralkodni . A kilencvenezres lélekszámról mára, százötven ezer lakosúra nőtt Zuglóban is volt kisérlet önálló színházra., amint Rákospalota-Pestújhelyen is, vagy Rákosszentmihályon, ahol 1929-ben színpártoló bizottság alakult a.z akkori főszolgabíró elnökletével. A községben több vidéki színigazgató társulata játszott színházi előadásokat. „Mind bővebbé tágul körülöttünk a, határ s mind bővebbé lesz a, gyűrű: Újpest, Erzsébet, Kossuth-falva, Kispest s még néhány... Gyarapszik a. főváros tája, szépül és ma.gyarosodik. . (Agai Adolf: Utazás Pestről - Budapestre 1843-1907. Bp. 1912.) 1945 - a felszabadulás - óta a

; város növekedésének, a, lakosság gyarapodásának lehettünk tanúi. A központi fekvésű kerületekben kevesebben laknak immár, de szaporodtak Pest peremkerületének lakói. Ha, egy mai utazó bejárná a. főváros összes kerületét , megvalósulva, látná Aga.i Adolf sorait : nemcsak szépült és magyarosodott a. főváros tája,, de városrendezők gondoskodnak a. városépítésről, a közlekedésről, új hidakról, metróvonalakról. Megvalósul a. Hungária-gyűrű. Hogy végül is hány Színháztörténeti Füzetet töltenek majd meg a. kültelki színházak történetét feldolgozó sorozat darabjai, jelenleg meghatározhatatlan. Reméljük, hogy a, sorozatnak sikerül „rehabilitálni n ezeket a színházakat, s ezzel kijelölni helyüket a készülő új magyar színháztörténetben.