Alpár Ágnes: Az István téri Színház 1872–1874 (Színháztörténeti füzetek 76., Budapest, 1986)

BEVEZETŐ A „KÜLTELKI SZÍNHAZAK MŰSORA" CÍMŰ SOROZATHOZ

1aljuk a, sorozat további darabjaiban szereplő színházak körülményeit, majd rátérünk a, kötet valódi tartalmára., a,z István téri Színház történetére. A bevezető szövegrészben közölt képek nemcsak a.z egyes külvárosokat vála.sztják el egymástól, de megpróbálják felidézni a, kor hangulatát, s egyben talán jelzik sorozatunk célját is. Az István téri Színház történetet és műsorát bemutató résznél közölt metszetek és színlapok pedig már dokumentálják annak a, színháznak a. működését, melynek bukását csupán egy esztendő választja el az 1875» október 15-én, a. király jelenlétében felavatott új színház, a. Népszínház megnyitásától. Ettől kezdve a. kor minden, valamit is érő színpadi műve, akár magyar, akár külföldi szerzőtől származzék is, először a. főváros két na.gy színházában, a Nemzeti Színházban és a. Népszínházban került bemutatásra., innen ment tovább vidékre és a, külvárosi színházak színpadára. Az István téri Színház működésének idejére esik Buda,, Pest, és Óbuda, egyesítése. Az egységes Buda.pest összehozására, a, döntő lépés a Fővárosi Közmunkák Tanácsának 1870. évi megalakulása, volt. A Tanács létrehozása, történelmi szükségszerűség: IV. Béla, Zsigmond, ma,j d Mátyás király egy na.gy nemzeti fővárost óha.jt, e cél éled újjá három évszázad múlva, József nádor Szépítő Bizottságában és Széchenyi István gróf törekvéseiben. A Budapest nevet is Széchenyi használta, először 1829. XI. 28-án Hunyady Ferenc né Zichy Júlia, grófnőhöz írt levelében. S egyelőre a, név már terjedt: Kossuth Pesti Hírlapja, Budapestért küzdött, 1840-ben megindult a Budapesti Szemle, 1844-ben a. Budapesti Híradó. 1849-ben a. forradalmi magyar kormány elrendelte Pestnek, Budának és O-Budának Budapest névvel való egyesítését. Törvényesen még nem, de a, valóságban már egyesítette a két várost Széchenyi legnagyobb műve, a, Lánchíd. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa, létrehozásában is