Alpár Ágnes: Az István téri Színház 1872–1874 (Színháztörténeti füzetek 76., Budapest, 1986)

BEVEZETŐ A „KÜLTELKI SZÍNHAZAK MŰSORA" CÍMŰ SOROZATHOZ

a,z első név Széchenyi neveltje, gróf Andrássy Gyula., aki hivatott volt Budapest modern reformjára. De a börtönében ülő félvak Táncsics Mihály is „Fővárosunk" című röpiratában társadalmi szempontú városfejlesztés képét rajzolta meg. 1870-re a közhangulat az átrendezett világvárosokat - London, Párizs, Bécs - figyelte, amelyek világkiállításokon mutatkoztak be. Béccsel pedig egyenesen fel kellett venni a versenyt: a kiegyezés után kétséges lett, vajon Bécs marad-e a, császárváros, vagy Budapest királyváros lesz-e. Bécs ugyan előzött: 1850-ben annektálta. különböző külvárosait, 1869-re pedig rendezte a. belvárost, s létrejött a hármas öv a, város körül; megszületett a, modern Bécs. Budapest pedig sietett meghozni a Közmunkatanács megalapításával kapcsolatos városfejlesztő törvényét. Pest-Buda régi rendszertelen városrendezését egy zseniális mérnök, Reitter Ferenc vezette át a Közmunkatanács modern városfejlesztésébe. Az 1870. évi X. t.c. a Közmunkatanács alapokmánya értelmi szerzője Andrássy gróf; megszövegezője valószínűleg Csengery Antal, aki mint a. Pesti Hírlap szerkesztője régi. híve volt a Budapest-gondolatnak. Segítségére volt társa,, báró Kemény Zsigmond, aki később Pesti Naplóját állította, ennek az eszmének szolgálatába. A Tanács hivatása,: a Budapestnek nevezett nyolcadfélszázados településnek modern, nemzeti fővárossá alakítása, mely méltó helyet foglal el a, művelt nyugat fővárosai sorában. A belügyminiszter 1871. XI. 9-én nyújtotta, be a, képviselőházban a,z egyesítést kimondó törvényjavaslatot, amelyből a,z 1872. 36. t.c. vált. Gárdonyi Albert székesfővárosi főlevéltáros „A negyvenéves Budapest" (1914). című tanulmányában ezeket írta: „Az egyesítés legjelentősebb előfutárja a.z 1870. évi X. t.c. volt, melynek 10. §-a a Fővárosi Közmunkák Tanácsát szervezte a.zon hivatással, hogy a, fővárosban a szabályozási munkákat előke