Alpár Ágnes: Az István téri Színház 1872–1874 (Színháztörténeti füzetek 76., Budapest, 1986)

BEVEZETŐ A „KÜLTELKI SZÍNHAZAK MŰSORA" CÍMŰ SOROZATHOZ

Bános Tibor „Újabb regény a pesti színházakról" című könyvében is idézőjelbe teszi a, ligeti „nagyérdeműt", azaz közönségét és Erdélyi Mihály városligeti, óbudai és Józsefvárosi „műintézetét" (- vajon mit érthetnek ezen a kifejezésen? -), azaz három színházát, amelyet tíz éven át iga.zga,tott. Az évek óta tartó nosztalgia hullám, sok emléket felszínre hozott a, századforduló előtti és alatti színházi életből; a, kupléktól a, népszínművekig. Amikor most, ezzel a, kötettel elindítjuk a, Kültelki színházak című soroza.tunkat^ a, tárgyilagosabb történetszemlélet vezet bennünket, Az általunk követni kívánt korszakot a, történetírás több vona.tkozáshan tisztázta, - gazdaságtörténet, kereskedelmi fejlődés, regionális hitelügy, kézmű- és gyáripar, pest-budai mezőgazdaság, városépítés, választójogosultság, kispolgárok-proletariátus kialakulása, létszáma, összetétele, városigazgatás stb. De a, kor pest-budai kultúrájának történetéről nincs annyi összefoglaló ábrázolásunk, mint a, fejlődés más területeiről. Az objektív, hű magyar színjátszás története még megírásra vár. A nagyobb magyar nyelvű szín>házak műsorát, történetét a szakirodalomban már feldolgozták, de a, perifériára vonatkozóan csak anekdoták maradtak, emlékiratok, melyek szubjektívak, pontatlanok - semmi egyéb. A kültelki színházak műsorainak felkutatása, összegyűjtése éppen ezért korántsem egyszerű feladat: lenézettségük, mellőzöttségük, sok-sok bukásuk miatt alig maradt fenn róluk hiteles dokumentum. Mégis, azt reméljük, hogy a, felkutatott műsorok teljesebbé teszik majd a magyar színháztörténetet, kiegészítik egy igen széles tömegnek, kulturális igényét kiszolgáló színházak történetével. Ebben a köt étben, niely a.joji telki színházak történetét feldolgozó sorozat első darabja, először felvázoljuk a kort, melyben ezek a, színházak létrejöttek és működtek. Ezután röviden összefog-