Cenner Mihály: Tőkés Anna (Színháztörténeti füzetek 68., Budapest, 1980)

TÖKÉS ANNA 1903-1966 Marosvásárhelyt született és 15 éves korában Kolozsvárra ment, hogy szinészetet tanuljon. Rövid kolozsvári szereplés után Tordán, Aradon, majd Temesvárott játszik. 1923-ban Budapestre jön, jelentkezik Bárdos Artúr színigazgatónál, aki azonnal szerződtette és Crommelynck A csodaszarvas cimü darabjának női főszerepében léptette föl. Első föllépte olyan sikeres volt, hogy a következő évben Hevesi Sándor a Nemzeti Szinházhoz szerződtette. Itt Ibsen Solness épitőmester c. drámájának Wangel Hilda szerepében mutatkozott be, amelyet előtte Bajor Gizi játszott. Ezután Beregi Oszkárral néhány hónapos turnéra indult Amerikába, majd hazatérve, ismét a Nemzeti Szinház kötelékében lépett fel. 1928 őszétől 1935 nyaráig váltakozva a Magyar Szinház, az Andrássy uti Szinház és a Vigszinház tagja volt. Közben két évadot ismét a Nemzeti Szinházban töltött, mig 1935-től végképp a Nemzeti Szinház tagja lett, s az maradt haláláig. Sikeres pályakezdése társaaalmi darabban indult, s korának asszonyalakjait kiváló jellemzéssel állította színpadra; igazi területe a tragikai fenség volt. Emelkedettség, nemes pátosz jellemezte alakjait. Királynő volt, akit azonban nem a szinpadi korona, a palást, vagy a kellék-trón tettek királynővé, hanem belső tartása, érzése, királynővé való átalakulása. Stuart Máriában egyaránt éreztette a felséges királynőt és a szerelmes asszonyt. Csodálatosan vegyitette a kétséget és a reményt, a lemondást és a bizakodást, s a vérpadra indulása volt alakitásának csúcspontja, holott a teátrális csúcs általában Erzsébet és Mária drámai találkozása