Koch Lajos: A Budai Nyári Színkör (Színháztörténeti füzetek 46., Budapest, 1966)

Az új színkört május 6-án nyitották meg.Az épület nagy,tágas s rendkivül tetszetős képet mutatott. Alt Rudolf 1845-ből való rajza "ezen fölötte izlésteli színháznak belsejét tünteti szem elé, melynek elrendezését, s feldiszitését meglepőnek lehet mondani. A festő szerencsés és igazi hatásos mozzanatot választa tárgyául. Éppen a Norma adatik. Az előtérben áll a büntetézte papnő, szűz társaitól környezve, a' színtér hátul megnyilik,s mintegy varázserő által feltűnik a háttérben a' Gellérthegy csillagász épületével, s az oldalán a Ráczváros kies házsoraival, gyönyörű alkonyati képpé alakulva. Ezen kellemes színháznak csak a francia fővárosban 2 létezik mása." 'A férőhelyek száma 1200,de kivételes alkalmakkor, mint vasárnapokon vagy Nestroy vendégszereplései alkalmával/184856/ sokan nem jutottak be. 1844-ben bizonyos hiányosságokat, amelyek az előző évi gyors megnyitás folytán következtek be, pótolták. Most tökéletesítették az épületet. A nyilasokat a huzat ellen beüvegezték,valamint a színpad hátsó részét fallal látták el, új díszítéseket alkalmaztak, egyben pótolták a pesti nagyszínház hibáját, amelynek nem volt foyer-je s az új színházat mindenképpen vonzóvá, kényelmessé tették. Épp ezért haragudtak rá olyan nagyon a magyar lapok. A Festi Hírlap állandóan komédia bódénak hivja s nagyon felháborodik, hogy midőn tető alá kerül az épület, nemzeti lobogó s 52 magyar vármegye zászlaja leng rajta. Fényes üzletmenete ellenére a nagylábon élő Huber Ignác csődöt jelentett be s Michl János pesti lakatosmester, Huber főhitelezője nyerte el a szinház bérletét három évre, mint" legelfogadhatóbb ajánlattevő. ' Michl mint csődtömeggondnok, e minőségében a színkört későbbi színigazgatóknak adta bérbe. Előbb Forst József, a pesti német színház vezetője, majd Schmidt Sándor ugyancsak az 1847-ben leégett pesti német szinház bérlője igazgatta, aki a Bécsből leránduló kiváló komikusokkal /Nestroy, Treumann, Rott, Gallmeyer/ tartotta fenn magát. Az 1848-49. szabadságharcot a szinkör némi károsodással vészelte át. 1849. május 21-én a honvédség innen lőtte a várfalat, de augusztus 12-én már játszottak benne. 1850 nyarán Goldmark Károly is hegedült Schmidt igazgató szerény zenekarában. Schmidt után 1852-57-ig Witte Theodor, 1857ben Karl Dietrich, 1858-60-ig Gundy György igazgatják a színkört, mindketten a pesti német színházzal egyesülten.