Koch Lajos: A Budai Nyári Színkör (Színháztörténeti füzetek 46., Budapest, 1966)

1856-tól kezdődően Buda város tanácsa 1858-ig tartó hosszas tárgyalás után a Horváth-örökösöktől megvásárolta a telket a színkörrel együtt. Ettől kezdve Buda városa rendelkezett az arénával s azt a várbeli színházzal együttesen adta bérbe. Gundy után a pesti és budai színházak igazgatását a pesti német szinház egyik tagjára, Alsdorf /családi nevén Pfisterer/ Károlyra bizták.^* 1860-62-ig igazgatott. Alsdorf gazdag budai család sarja /a Eácz-fürdő is tulajdonát képezte/, aki e vállalkozásba egész vagyonát beleölte.Három színháza /pesti német, Várszínház, Budai Szinkör/ mellé a Városligetben fából nyári színkört épitett 40 000 forint költségen.

Alsdorf az 1860-ban történt hirtelen változás,a magyar világ bekövetkezése folytán tönkrement. Ti. a Bach-korszakban az eddigi német színigazgatók a kormányhatóságok jelentős támogatását élvezték. Az előző színigazgatók jó része vagy megbukott vagy alig birta az idényt kihúzni. Witte és Gundy olyan támogatásban részesültek, hogy vagyont szerezve hagyták el a várost. Ez a segitség a Bach-rendszer bukásával megszűnt. Alsdorf is elvesztette vagyonát. Ez annál sajnálatosabb, mert lehetővé tette Molnár Györgynek még a Budai Népszínház felépülése előtt, hogy társulata már játszhatott az Alsdorf bérleményeihez tartozó Budai Színkörben. Molnár György már régebben szerette volna az ország egyik legkiválóbbnak ismert társulatát a fővárosban felléptetni. 1858. május 30-án irja a Vásár napi Újság; "A Budai színházban egy előkelő vidéki társulat augusztus és szeptember hónapokban hir szerint magyar előadásokat fog tartani." Molnár György azonban éveken át sikertelenül fáradozott az engedélyért Budán való néhány magyar színielőadás rendezésére. Három évi küzdelem után ugyancsak a Vasárnapi Hjság 1861. I. 6-i számában közli, hogy a budai városi tanács végre megadta a kért engedélyt. A tanács határozata igy végződik: "A főváros csak örvendezni fog, ha kebléből több évig száműzve volt magyar szinmüvészetet ismét élvezheti s annak létesitésénél a tanács közreműködését nem fogja megtagadni." Alsdorf Károly kijelentette, hogy Molnár magyar társulata számára a budai nyári színházat hetenként háromszor ingyen átengedi a nyári idényben. 1861.tavaszán nemzetiszínű zászlót tűztek ki a Budai Színkör homlokzatára. Ez a zászló azt jelentette, hogy a német arénában magyar előadásokat tartanak. Április 2-án, húsvét másnapján Molnár György meg- 6 -