Koch Lajos: A budapesti Magyar Színház műsora (Színháztörténeti füzetek 24., Budapest, 1960)
a színházat. Nevezetesebb sikert csak a Lotti ezredeselvel, A hajdúk hadnagyá val, A koldusgróf fal, A drótostóttal és a kétszáznál többször Játszott Vjg özveggy el értek el. Midőn 19o7-ben Leszkay a bérletet átruházta Beöthy Lászlóra, Zoltán Jenő megvált az intézettől, Leszkay pedig mint gazdasági főnök működött tovább. Midőn Leszkay kényszerképpen az operett müvelésére tért át, akkor is igyekezett jót nyújtani a közönségnek. Ezt igazolja néhány igényesebb operett színrevitele, mint A denevér , Ganne Csepűrágó ja, Hellmesberger Ibolyáslány a. Herblay Fecskefészek és Bohémszerelem c. operettjei, A szegény Jonathan , a Tavasz és A milliárdos kisasszony. Igazgatása alatt zajlott le a két első Jacobi Viktor operett, A legvitézebb huszár és A tengerszem tündére bemutatója. Az előbbi főszerepében Ráthonyi Ákos egyik emlékezetes sikerét aratta. 19o7 elején Beöthy László a Király Színház mellé második színház megnyitását is tervbevette. Kibérelte a Wesselényi utcai Magyar Színházat. Mint ismeretes, egyszer már igazgatta s e színház változatos múltjában a fénykor éppen Beöthy nevéhez fűződött. E színház meghitt nézőterével kiváltképpen alkalmas drámai előadásokra. Beöthy a Király Színházban is játszatott elvétve prózai darabot kevés zenével. Az 19o7 február 1.-én bemutatott "Harang " c. legenda volt e színpadon az utolső, mert az 19o7/8. évadban már visszatérhetett első szerelméhez, a drámához. Fiatal irók és színészek számára akart Beöthy uj hajlékot építeni. Tiz évi fennállása után komoly színházzá alakult a Wesselényi utcai müintézet s ezzel engesztelte meg múltját, A Gésák és A vig özvegy között előadott vegyes műsort. Beöthy belátta, hogy francia szalondarabokkal és az angol családi lapok világnézeté-
