Koch Lajos: A budapesti Magyar Színház műsora (Színháztörténeti füzetek 24., Budapest, 1960)
ben megirott színmüvekkel nem lehet többé színházba vonzani a közönségnek műveltebb részét. E tervét is becsülésre méltó komolysággal és őszinteséggel valósította meg. Ha Beöthy színházat igazgatott, az a közönséget mindig érdekelte, mert friss, európai levegőt vitt be színházaiba. Az az uj hang, amelyet drámai színházában megszólaltatott, már jelentkezett, midőn mint a Nemzeti Színház igazgatója megíratta Gárdonyival A bort , megismétlődött a Jánoa vitéz ben, amely teljesen uj szint vitt a magyar színpad életébe. Midőn Beöthy uj színházának programmját közzétette, abban sok biztatót Ígért. Társulatának tagjait nagyobbrészt az 19o4-ben alakult és idegen hajlékban /Régi Lövölde nagyterme, Várszínház, Polies Caprice/ hányódó Thalia társaságból szervezte meg. 19o7 januárjában Beöthy az igazgatása alá kerülő azinház müaora számára hármas színműpályázatot hirdetett. A 2ooo koronás pályázat Herczeg Ferenc Sziriusz , Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője és Jókai Az u.1 földesúr c. regényeinek dramatizálását tűzte ki. A beérkezett pályamunkák aránylag elég jól elkerültek, a dijat azonban nem adták ki, mert Beöthy ugy döntött, hogy előadatja a díjazásra ajánlott három darabot, a amelyik a legnagyobb közönségsikert aratja, az lesz a nyertea, A három szerző Földes Imre /Sziriusz /. Hevesi Sándor /Az Uj földesúr / és Martos Ferenc /Szent Péter esernyője /. Ez utóbbival nyitotta meg Beöthy 19o7 október 11.-ón a drámai Magyar Színházat. A sainházavatáara Kacsoh Pongrác irt szép, két magyar témára épült "Prelúdiumot". A most már kizárólag drámai ssinházzá slakult intézet társulata 1912 június 4-től 15-ig Bécsben, a Theater in der Josephstadt ban vendé gSEerepalt megérdemelt sikerrel.
