Koch Lajos: A budapesti Magyar Színház műsora (Színháztörténeti füzetek 24., Budapest, 1960)
alá került az Intézet. Merész kézzel nyúlt a színház életébe s a mindennapos válsággal küzködő mü intézetből sikeres színházat csinált. Mindjárt az első esztendőben áthozta Óbudáról a Szulamit c. bibliai daljátékot s ezzel nagy sikert aratott. Majd Rákosi Viktorral együtt megírta az Aranylakodalom c, a magyar szabadságharc idejébe vezető történelmi színjátékot. Előadta Szabados Béla Bolond c. daljátékát, a János vitéz elődjét s kérésére Herczeg Ferenc megírta vígjátéknak a Gyúr ko vies lányokat . Midőn azonban a Pozsonyban szereplő Fedák Sárit akarta lekötni színháza számára, s a színház tőkései, Hegedűs és Filó Fedák játékának pozsonyi megtekintése után azzal jöttek vissza, hogy a művésznő tehetségtelen, feszültté vált a viszony az igazgató és a R.T. elnöksége között. A He w York szépe próbája alatt történt az az incidens Beöthy és Filó alelnök között, amelynek következményeként igazgatóválság robbant ki. Filó ugyanis az egylk próba alatt a zenekar fölött épitett hidon akart a nézőtérről a színpadra menni, amelyről Beöthy egyszerűen leparancsolta. Ennek folytán Beöthy 19oo január 2o.-án Leköszönt az igazgatóságról. Bsöthyt ez év május 1.-én a Nemzeti Színház igazgatójává nevezték ki, a Magyar Színházat pedig Rajna Ferenc vette át 19oo június lo.-én.Nem egészen egy évi működés után, 19ol május 17.-én megvált az intézettől, amelyet ekkor főrendezői minőségben Szilágyi Vilmos vezetett ami* Leszkay András az uj évad elején működésbe léphetett. Leszkay András előzőleg már a debreceni, aradi, és a nagyváradi színházakat Izgatta. Midőn átvette a Magyar Színházat, előbb drámai előadásokkal kísérletezett. Ez a törekvése azonban csődött mondott, Így áttért a könnyebb műfajra, operettekre zenés darabokra. Leszkay s társa, Zoltán Jenő, kedvelt és népszerű emberek voltak a színházi és irói körökben. Hat éven át vezették sok nehézséggel küzdve a
