Cenner Mihály: Prielle Kornélia (Színháztörténeti füzetek 2., Budapest, 1957)

S H A NEU ÉLTEM IS TÖBBÉ VILÁGOMBAN K ÖRÜ LÖT T E D , OE A KERÍTÉSEN KÍVÜL, - MINDIG TUDNI VÁGGYAL GYÖNYÖRKÖDTEM SZERETTEI M TÜNDÖKLŐ SIKEREIN. TÜNDÖKÖLJ HÁT SOKÁ, SOKÁ jó NELLIM, RAGYOGJON CSILLAGOD A NAGY MŰVÉSZET EGÉN, MERT F Áj 0 A LO M , VAJMI KEVÉS A BEAVATOTT CSEMETE, MELY VIRÁGOT HAJTSON."'/ ERDÉLYBEN ISMERTE MEC A KOR LEGNAGYOBB DRÁMAI SZÍNÉSZNŐJÉT: KÁNTORNÉT IS. CSODÁLTA NAGYSZERŰ JÁTÉKÁT, TISZTELTE KEMÉNY, HATÁROZOTT, MEGALKUVÁST NEMISMERŐ EGYÉNISÉGÉT. KÁNTORNÉ IRÁNTI TISZTELETÉT AZZAL RÓTTA LE, HOGY 2 ÉVVEL KÁNTORNÉ HALÁLA UTÁN, I856-B

AN, S I RJA FÖLÉ EMLÉKKÖVET ÁLLÍTTATOTT MAROSVÁSÁRHELYEN. ERDÉLYBŐL SZERZŐOTETTÉK 1844-BEN A NEMZETI SZÍNHÁZHOZ, AHOL SZIGLIGETI ZSIDÓ C. DARABJÁBAN MUTATKOZOTT BE A PESTI KÖZÖNSÉGNEK. BÁR A KRITIKA KEDVEZŐEN FOGADTA,

PR! ELLE KORNÉLIA ÍGY ÉV MÚLVA ÚJRA VIDÉKRE MEGY. ELSŐ PESTI SZEREPLÉSEI SORÁN MÉG EGYÜTT JÁTSZOTT AZ INDULÓ NEMZETI SZÍNHÁZ LEGKIVÁLÓ8BJAI

VAL: EGRESSY GÁ BORRAL, LENDVAY MÁRTONNAL, LENOVAYNÉ HIVATAL ANIKÓVAL, S4ENTPÉTERY ZSIGMONDDAL , BARTHA JÁNOSSAL, KOVÁCSNÉVAL, LABORFALVI RÓZÁVAL. AZ Ő PÉLOÁJUK ÉS MŰVÉSZETÜK ADOTT ÖSZTÖNZÉST AZ IFJÚ SZÍNÉSZNŐ TOVÁBBI PÁLYÁJÁN. VLDÉKI SZEREPLÉSEI SORÁN JUTOTT EL 1846-BAN DF.BRECENBE, S ITT ISMERKEDETT MEG PE~ TŐFI SÁNOORRAL. EGY ESTE SZIGLIGETI 0ARA8JÁT, A KÉT PISZTOLYT ADTÁK, AMELYBEN PRIELLE IS JÁTSZOTT. EGYSZERCSAK ÉLJENZÉ8T HALLANAK A SZÍNÉSZEK S LEERESZTETT FÜGGÖNY MÖGÜL: PETŐFI JELENT MEG A NÉZŐTÉREN. ÉPPEN AZ A JELENET KÖVETKEZETT , AMELYBEN KORNÉLIÁNAK - SZEREPE SZERINT ÉNEKELNIE KELLETT, S ő AZ ELŐIRT DAL HELYETT PETŐFI KÖZKEDVELT DALÁT ÉNEKELTE: "A VIRÁGNAK MECTIL TANI NEM LEHET." A KÖZÖNSÉG EGYARÁNT ÜNNEPELTE A KÖLTŐT És A SZÍNÉSZNŐT, s PETŐFI A SZÍNFALAK MÖGÉ SIET ET T , HOGY MEGKÖSZÖNJE A NEMVÁRT ÜNNEPLÉST.