Cenner Mihály: Prielle Kornélia (Színháztörténeti füzetek 2., Budapest, 1957)

MÁSNAP LÁTOGATÁST TETT KORNÉLIÁNÁL, MECKERTE A KEZÉT S MÉG AZNAP MEG IS AKART ESKÜDNI MENYASSZONYÁVAL, AZONBAN SEM A REFORMÁTUS LELKÉSZ, SEM A KATOLIKUS PLÉBÁNOS G I SZPENZÁC I ő NÉLKÜL NEM VOLT HAJLANDÓ ÓKÉT ÖSSZEo AONI. ICY A DOLOG ABBAMARAOT. / PETŐFI A KÖVETKEZŐ ÉVBEN FELESÉGÜL VETTE SZENDREY JÚLIÁT, P RI ELLE KORNÉLIA PEOIG FÉRJHEZ MENT A L8 ÉVES SZERDAHELYI KÁLMÁNHOZ, A HIRES ZENESZERZ Ő— SZÍNÉSZ, SZERDAHELYI JÓZSEF FLÁHOZ,AKT ATYJA MELLETT MINT GYERMEKIFJU LÉPETT SZÍNPADRA. AZ IDŐSEBB SZERDAHELYI EZIDŐTÁJT VIDÉKI SZÍNTÁRSULATOT VEZETETT, S NÁLUK JÁTSZOTT PRIELLE, MIG SZERDAHELYI KÁLMÁN BE NEM VONULT HONVÉONEK, HOGY 122 SZÍNÉSZTÁRSÁVAL EGYÜTT ő IS FEGYVERREL A KEZÉBEN VÍVJA KI A MAGYAR SZABADSÁGOT. A SZABADSÁGHARC ALATT ELVÁLTAK AZ IFJÚ HÁZASOK, s KORNÉLIA HIDASSY ELEK HUSZÁRKAPITÁNY FELESÉGE LETT, AKI A SZABADSÁGHARC UTÁN SZÍNTÁRSULATOT ALAPÍTOTT, OE KÖNNYELMŰ ÉLETMÓDJA MIATT CSAKHAMAR TÖNKREMENT, EZ A HÁZASSÁG NEM VOLT TARTÓS, 8 NÉHÁNY ÉV MÚLVA SZÍNÉSZNŐNK ISMÉT VÁNDORÚTRA KELT, S KÜLÖNBÖZŐ SZÍNTÁRSULATOKNÁL VENDÉGSZEREPELT'. MEGFORDULT NAGYVÁRADON, KOLOZSVÁROTT, DEBRECENBEN, MISKOLCON, ARADON, TEMESVÁROTT, SZABADKÁN, MINDENÜTT NAGY SIKERT ARATOTT S MŰVÉSZI HÍRNEVE NŐTTÖN NŐTT, ÚGYHOGY AZ ORSZÁG ELSŐ SZÍNHÁZA ISMÉT FELFIGYELT RÁ S 1857-BEN VENDÉGSZEREPLÉSRE HÍVTÁK A NEMZETI SZÍNHÁZHOZ. PRIELLE KORNÉLIA MERÉSZ ÖTLETTEL A KAMÉLIÁS HÖLGY,VAGY AHOGY A DARAB HŐSNŐJÉRŐL AKKOR NEVEZTÉK: "GAUTHIER MARGIT" CÍMSZEREPÉBEN LÉPETT A PESTI KÖZÖNSÉG ELÉ. A NEMZETI SZÍNHÁZBAN EBBEN AZ IDŐBEN VER GYÖKERET A FRANCIA TÁRSADALMI DRÁMA, KISZORÍTVA A NÉMET ROMANTIKUSOKAT. A FRANCIA DRÁMA URALMA EKKOR VILÁGJELENSÉG. A POLGÁRI TÁRSADALOM FEJLŐDÉSE ÉS VAG YONOSOOÁSA AZ ÉLETFORMÁK VÁLTOZÁSÁT VONTA MACA UTÁN. A POLGÁRSÁG KILÉP SZÜK ÉS ZÁRT VILÁGÁBÓL S A NAGYPOLGÁRI SZÓRAKOZÁSOKAT KERESI. EZ AZ OSZTÁLY MÁR NEM KÍVÁNCSI TÖRTÉNETI HŐSÖK ÉS KIRÁLYOK TETTEIRE, SEM ROMAN TI —