Bécsy Tamás: Egy színházelmélet alapvonalai (Színházelméleti füzetek 13., Budapest, 1985)
Bécsy Tamás: Egy színházelmélet alapvonalai
Az alapvető kérdés azonban még érinti a testmüvészet egészét. Ez pedig: mi itt az egynemű közeg anyaga, s következésképp: min épül föl a teljes egynemű közeg? Az egynemű közeg anyagai - miként utaltunk rá - azért egyneműek, mert képesek az objektiv valóság különnemű tárgyait és folyamatait önmaguk egynemű képződményébe vonni, és azokat ebben a szférában a műalkotás világszerüségének részévé formálni. Ez az ontológiai funkció nem hiányoz az emberi testből sem, ha az emberi test ezen művészeti ág egynemű közegének anyaga. Ugyanis az első pillanatra az látszik valószínűnek, hogy ha a test mindenhol jelen van, a test az egynemű közeg anyaga. Ellenvetés lehet - amely a kérdés megoldásához vezet - hogy miként egynemüsithet a test, amikor az emberi élet összes különnemű folyamatai - fizikai, biológiai, társadalmi stb. - már eleve benne és általa léteznek; az érzelmek, akaratok, vágyak, a gondolat stb. mind különnemüek a test fizikai és kémiai folyamataihoz képest, s ezek együttesen különnemüek az emberek között lezajló és ugyancsak különnemű törvényszerűségek alapján létező társadalmi folyamatokhoz viszonyítva. Ugyanakkor a szinjáték nem képzelhető el tér, valamilyen környezet nélkül, ami viszont mindig szervetlen anyag. Azt, hogy a test szerves létező, nem lehet megszüntetni; azt, hogy a szinjáték tere, a környezet stb. nem szerves létező, ugyancsak nem lehet megszüntetni. Mi itt az egynemű közeg-anyag, ami a homogenizáltságot létrehozza? Kezdjük onnan, hogy mindegyik művészeti ágban az egynemű közeg anyagának valamilyen konkrét anyagon kell megjelennie. Ha egy művész csak gondolataiban, tudatában épiti fel müvét, a műalkotás még nem jött létre; azt objektiválni kell. S azt, amin az objektiváció megjelenik, a műalkotás konkrét anyagának nevezhetjük. Ilyen a festészetben pl. a vászon, fatábla, rajzlap stb., illetve az a festékanyag, smellyel az egynemű közeg anyaga, a vonal-szin-forma megjelenik, A zeneművészetben teljesen h 8 sonló funkciója van az emberi hangszalagnak és a zeneszerszámoknak. Minden irodalmi mü konkrét anyaga pedig a papir és a nyomdafesték. Ezek mindegyikének
