Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)
II. ÁLTALÁNOS MEGKÖZELÍTÉS - Főidényi F. László: A fiatal Lukács
külön szakadt tőle és önmagában befejezett életet él, ha teljesen zárt és magóban tökéletes formóba van öntve. Olyan önálló életet, amelyet egyáltalán nem vagy alig érint mór annak 89 a főnak a sorsa, amelyen termett. " Ebből a Drámaköny vből vett idézetben - és itt még tompítva van jelen az a kantiénus hang, amely A heidelbergi esztétik a második részét uralja kiderül, hogy Lukács 6rzi egyfelől az élményvalóság szociológiai-történelmi meghatározottságát, másfelől azonban a kész müvei, a formával ezt nem tudja kapcsolatba hozni. /A fiatal Lukács erénye ez: túlságosan következetes gondolkodó, semhogy a forma logika i kategóriáját és a valóság történe Im i fogalmát összepárosítsa. A következetesség természetesen csak Lukács alapállásának bels ő pozícióira vonatkozik, hiszen saját premisszáin tul - minden rendszerhez hasonlatosan - következetlenségekbe csap át./ Ugyancsak A modern drám ából idézzük a következőt: "A dráma legtipikusabb példája azon művészi stilizálásnak, amelyről Símmel beszél, mely kitép minden szálat az eleven életből és egymással köti össze végeiket, hogy teljesen magában zárt, magában befejezett, semmi kivüle levővel 90 összefüggésben nem álló legyen." A külvilággal, helyesebben a valóság többi szféréjával a mü Lukács szerint semmilyen kapcsolatban sem áll, de hangsúlyeltolódások ebben a véleményben is találhatók. A modern dr ámában Lukács elismerte egy objektíve megalapozható kulturénak és az abba integrálható műnek a lehetőségét; A lélek és a formá kban a mü és az élet viszonya korántsem kizárólagos. A heidelbergi művészetfilozófi ában is a mü az élményvalósóghoz kapcsolódott, ami a kantianizmus és az életfilozófia sajátos egymésmellettiségét eredményezte. Csupán A heidelbergi észtétik ában valósul meg a következetes kantianizmus, amely kantianizmus természetesen a kezdetektől színezte Lukács iró91 aait, s amely végérvényesen sohasem tünt el munkáiból. • A heidelbergi esztétik ában a mü lesz az egyedüli autentikus közvetlenség és valóság, és amig a Művészetfilozófi a részben a müvet genetikailag a mindennapi közlés homogenizálódásából és egynemüaitéaéből vezeti le, addig az Észtét ik ában ez meg69
