Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)
Előszó.
zérlő közeg, mely a befogadó élményeit irányítja. Egy novelle poénje, pl. a műben, a tartalom velejárója, a befogadó felől nézve azonban a rávezetés, a késleltetés, a kontraszt, s végül a rácsapó csattanó felépítésének kérdése, ahol egy sor formailag adott mozzanatot kell gondosan kiépíteni. Mintegy a befogadó "manipulálására". A heidelbergi esztétik a tehát már a Kanttal való polémia csiráit nevelgeti. Lukács természetesen még nem hegeliánus, de már kiépítette magában azokat a pontokat, ahol utjai elválnak a kanti esztétikától. Jelzik ezt nár az utalások is: Lask - Lukács fiatalkori barátja - és Rickert produkciója emlitődik, mindkettőjük a kanti pozició fellazításán dolgozott. Még inkább figyelmeztet azonban a gondolatmenet. Lukács nem egy, autonom módon meghatározó formáról szól, hanem sokféle formáról, melyet az életanyag /az élményvalóság/ hordoz, s melyet a művész kiemelőképessége, intuíciója fedez fel s enged szóhoz jutni. A merev kanti formalizmussal szemben itt már a tartalom sokféleségére vonatkozni képes forma hajlékonysága és sokirányú lehetősége a döntő. Vagy Márkus már említett tanulmányénak címszavával szólva: a forma pluralitásának elve jelenik meg. Ez a gondolat már a Hege 1-studiumok felé mutat. Ennek a túlexponált formaelméletnek fontos tanulságai adódnak a jelen számára. Hiszen a "tartalomcentrikus" esztétika továbbépítésének is egyik legégetőbb kérdése a formálás rétegeinek, a tartalom strukturálódásának leírása, elméleti megragadása. A hiányt már jó ideje érezzük, a marxista esztétika majd husz éve hangsúlyozza a formakérdések kutatásának szükségességét, olykor a formalizmus vádjával is megküzdve. De ezt a hiányérzetet igazolja - más premisszából, a marxista világképtől idegen érvrendszerre 1 ugyan - a lukácsi. Persze a forma csak akkor tudja lényegi küldetését betölteni, ha az életanyag maga is lényeges üzenetet hordoz: nem egy önkényes formakoncepció építésén dolgozik A heidelber.qi esztétik a. A forma - mint dinamikus elem - olyan gondolat, mely szétold minden merev, eleve adott forma-felfogás t. S ehhez 13
