Bacsó Béla – Földényi F lászló: A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. (Színházelméleti füzetek 11., Budapest, 1979)

II. A DRÁMA ELMÉLETE - Ungár Julia: A forma küzdelme az élet ellenében

egyik alapelvének jelüli meg. A dráma-könyv gondolatmenetében azonban meg van a logikája ennek a kis túlzásnak. Lukács számára itt az a fontos, hogy az élet végtelen nyitottságát szembeállítsa a dráma matematikai pontossággal megszerkesztett világával, ahol mindennek megvan a helye, ahol minden mindenre vonatkozik, ahol semmi sem lehet önmaga. De ha a dráma okok és okozatok szigorú láncolata, hol a kiindulópont? Mi az, ami már nem okozata semminek? Ennek a végoknak, ami az összes többit meghatározza, minőségileg kell különböznie tőlük. A közvetlen ábrázolásban nem is jelenik meg, mert ez az iró világnézete, az ahogyan ő a világot látja, érzi, értékeli. A világnézet a drámai konstrukció összetartó eleme. Itt igazolódik az, amit Lukács már a Megjegyzése

k... c. tanulmányban is ír, hogy a világnézettel szemben csak formai kifogások vethetők fel, azaz, hogy szerkezetmeghatározó funkciójában összetartja-e a drámát, vagy sem. Mivel a világnézet közvetlenül nem jelenik meg, a dráma "kizárólag szerkezeténél fogva hat". Ezzel függ össze az a tény, hogy régmúlt korok drámái még ma is hathatnak. Ugyanis, ha a drámát létrehozó világnézet tartalmilag el is avult már, a forma megmarad, és lehetővé teszi, hogy más érzéseket, világnézeteket vetítsünk bele. A kauzalitás mellett a dráma formai egyetemességének másik kritériuma a lezártság. A drámában a teljesség minden lehetőség felvetését, végiggondolását, következetes végigvitelét jelenti, azt, hogy a felvetett kérdésekre választ kell adni, még ha a válasz annyi is, hogy nem tudunk semmit /ld. Hauptmann/. Az azonban, aminek szempontjából fel kell vetni minden lehetőséget, az, aminek alapján válaszolni kell a feltett kérdésekre, megintcsak a világnézet lehet. A világnézet tehát innen nézve is konstrukciós tényező. "A dráma egyetemességének végső formai követelménye, hogy stilizálásának alapja világnézet legyen, tehát valami a konkrét drámát fogalmilag megelőző, a dráma szoros értelemben vett világán kivül álló." /41. 0.7 Ebből ujabb paradoxonok következnek; egyrészt a tömeghatás kizár minden fogalmiságot, a lezártság követelménye pedig nem engedi meg, hogy a dráma számára, valami rajta kivül álló még lehetséges legyen. A világnézet mégis 134