Gervai András szerk.: A mai magyar dráma egy évad tükrében - Beszélgetések és interjúk az 1972-73-as évad új magyar bemutatóiról és a mai magyar drámáról (Színházelméleti füzetek 9., Budapest, 1978)
Írók a színházban
rizsban együtt, közös kávéházi asztalnál szövegeztük a proletkultnak a darabjainkat, igaz, hogy mi magunk játszottuk, s rendeztük is meg. Lelkes munkásnevelő "társulat" volt a miénk. Én vetettem papírra a darabokat. De ha a prőbák során még jelentkezett valaki, akit meg lehetett nyerni, hogy lépjen be a szakszervezetbe, annak is irtunk még egy hosszabbrövidebb szerepet, de ha úgy fordult: az ismerőseinek is. Ugy oldottam meg, hogy helyszin gyanánt rendszerint börtönöket ábrázoltam, annyi fogoly fért azokba, amennyi csak kellett. Nagy hősi igék elmondására... No lám, mégis meghazudtolom magamat. Tudtam tehát, mi a szinpad, mit jelent föladatként: összeforrni a közönséggel. - Tehát csak a premieren látja a darabot? - Még oda is nehezen megyek el. Vezérelvem az is, hogy tisztelem a mesterlevelet. Ha valakinek valamiről képesitése van, ott én befogom a számat, nem szőlők közbe. Ha a szemész meg akarja operálni a szememet, nem mondom, hogy én azt jobban tudom, ekként nem szőlők bele, ha egy rendező az Ugyemben csinál valamit. Legfeljebb mikor már úgy látom a darabot, mint nem-magamét, amikor már tárgyilagosan tudom megítélni. Különben nagyon hálás vagyok, hozzá kell tennem pusztán a szövegért is, hogy komoly emberek bemagolják, amit én könnyedén papirra vetettem. - A Testvérek szinpad! megoldásával hogyan volt megelégedve? - Hagy on; kitűnő volt, megrázd. - A pécsi is és a pesti is? - Nehéz volna megmondani, hogy melyik volt jobb, mert... a versenyt sem szeretem, művészi téren - az anyagok itt összehasonlíthatatlanok. Mintha a körtét és a borjut akarnánk egy nevezőre hozni. Mindegyik más és más érték. Megrázó volt a Testvérek előadása. Azt főpróbán is láttam. (Dlyenkor már nagyjából fel tudom vértezni magam, hogy teljesen tárgyilagosan menjek be a színházba. Ott az ember már a hatásból, a terem viselkedéséből tudja lemérni a munkát. A terem hangulatát át tudom venni. Láttam peati előadásban is a