Gervai András szerk.: A mai magyar dráma egy évad tükrében - Beszélgetések és interjúk az 1972-73-as évad új magyar bemutatóiról és a mai magyar drámáról (Színházelméleti füzetek 9., Budapest, 1978)

Írók a színházban

laszolja, amit elvárhatunk. Ez elő is fordult, és általában még ezek az amatőr szinészek is elég ügyesen vágták ki magukat - hogyne tudnák akkor hivatásos és gyakorlott szinészek magukat kivágni! - Hány előadást tartottak? - Négyet-Ötöt. - Ml a véleménye a produkciókról? - Hitelességében és a szándékaimban való közelség dolgában össze s'em lehet kiasonlitani a két produkciót: a szegediek azt játszották, amit én akartam, ellentétben a Huszonötödik Szinházzal, amely azt játszotta, amit a számba szerettek volna adni. A két előadás szinészi megoldását tekintve, Haumann Féter, Jobba Gabi, vagy Kristóf Tibor alakitását ter mészetesen az egyetemisták alakitása fölé kell helyezni. Az én hibám viszont az utóbbi produkció esetében az volt, hogy kicsit túlértékeltem azt az ismeretanyagot^ amelyet- középiskoláink vagy egyetemeink volnának hivatottak az ifjúság fejébe csöpögtetni. Ennek ellenére fantasztikus pillanatok voltak az előadásban! A játék szinte átmenet nélkül csapott át több órás vitákba, amelyeken rendkívüli szellemi izgalom uralkodott és olyan vélemények hangzottak el, amelyeket sem előtte, sem azóta ifjúsági összejöveteleken igy nem hallottam, s azt kell hinnem, hogy kiváltásukhoz azért valamennyire a darab is hozzájárulhatott. Andrzej Wajda egyébként nyilatkozatban szólt egy ilyen színházról, évekkel később, s erről az egész magyar sajtó hosszan irt, pedig Wajda akkor semmi mást nem csinált, csak egy nyilatkozatot adott. Erről a ténylegesen megvalósított kísérletről viszont gyakorlatilag nem vett tudomást a főváros, ez csak a szegedi egyetem közönségét érintette. - Beszéljünk most a másik darabjáról, melyet Kecskeméten mutattak be. Mi a Borostyán, a vándorszínész születésének története? - A Petőfi-darab többek között azért született, mert a Huszonötödik Szinháznak és a szegedi kisérletnek a kritikusai, részben sajtóbeli célzásokkal, részben szóbeli nyilat-