Földényi F. László: A polgári dramaturgia kialakulása Angliában - A restaurációs dráma (Színházelméleti füzetek 7., Budapest, 1978)
III. A restaurációs tragédia
te lehetetlenné vált./ A restauráció színházának olyan réteg képezte alapját, amelynek illuziótlanságát többször emiitettük: a magábafordulás, az empiriába való kapaszkodás, illetve a mesterséges ide álok felállitása lehetetlenné teszi 'a gloire-ra való törekvés reális r-^ársadalmi jellegét, s a komédiához hasonlóan a puszta privátszféra határozta meg az emberi tettek motivumait. Találó ebből a szempontból egy 1673-ban megjelent pamflet /Remarques on the Humours and Conversation of the Town/: "Ismertem egy hőst, akinek a dicsősége /Glory/ egy szajha felsze désében merült ki... és ebben ügyesebb volt, mint bármely had vezér a háború dolgaiban; a dicsőség és rendkivüliség vágya ma ugyanolyan erős, mint máskor, csupán a kielégitése jelentéktelen és haszontalan eredményekre irányul." 7 A pamflet szellemesen világit rá a gloire angol jellegére: privátérdek, és a társadalmi szinezet eltűnésére. A restaurációs tragédiákban ez természetesen nem azt jelenti, hogy a tragikus hősok a szajhák felszedésében lelik halálukat, hiszen ezekben a darabokban is a hősök hadvezérek, királyok, bátor, haláltmegvető férfiak. Magatartásuk mégis azért különbözik a corneille-i hŐBökétől, mivel itt részben - és a korábban emli tett okok miatt szükségszerűen - a szerelem puszta érzékiséggé redukálódik, ami automatikusan a kötelesség szférát is magához hasonlitja, illetve komolyságát szintén privátjellegűvé lefokozza /pl. annak megmutatására, hogy a hős milyen vakmerő, mennyire birja a kinzásokat, mennyire titoktartó, menynyire szolidáris stb./, másrészt pedig a hősök megformálása formailag is stilizálttá, felmagasztositottá teszi őket. Hiába kergetik a gloire-t, első pillantástól látni, hogy a restaurációs tragédiában nem létezik corneille-i gloire, ugyanis maga az élet sem kinál erre semmilyen lehetőséget. A gloire-t és az emberi szerelmet csak hazudni lehet - valójában azonban puszta érzékiség tapasztalható, illetve a gloire helyett vagy a bombasztikus semmitmondás, vagy pedig a reális és valóban életszagú, de gloire-ral nem rendelkező libertinage jelenik meg.
