Földényi F. László: A polgári dramaturgia kialakulása Angliában - A restaurációs dráma (Színházelméleti füzetek 7., Budapest, 1978)

II. A restaurációs komédia - 2. A restaurációs komédia dramaturgiai jellegzetessége

a házasságon, mint polgári intézményen gúnyolódnak, azonban a guny alapja kizárólagosan a cinizmus és a szkepszis, ami a házasság adott formájával szemben semmiféle lehetséges po­zitiv értéket nem tud tételesni. Ez nyilvánvalóan nem csak a drámairók szubjektiv alapállásából vagy egyéni kedvteléséből következik, hiszen ahol kisérlet történik a házasság pozitiv lehetőségeinek kiaknázására /Dryden: Titkos szerelem, Congre­ve: így él a világ/, ott is az ideálisnak tekintett uj forma tulajdonképpen ugyanannyira elidegenedett, mint a házasság konkrét adott társadalmi gyakorlata. Congreve darabjában az ideálisnak tartott Millamant és Mirabell az adott világgal szembeszállva elhatározza, hogy ember módjára fognak házas­ságot kötni, ám az esküvő előtti szerződésük /!!!/ arról győ­zi meg a nézőt, hogy a természet nevében tett ésszerű követe­lések a polgári természetnek tesznek eleget. À két szerelmes hideg, érzéketlen emberré változik a házassággal, s a szerző­dés egyik pontja világosan mutatja, hogy a korabeli átlag házasságtél ez sem különbözik: "Legyünk olyan idegenek, mint­ha már rég házasok volnánk, s olyan jól neveltek, mintha sosem házasodtunk volna össze." /IV/5/ Congreve a maga jóa­karata ellenére sem erőszakolhatta meg a valóságot, s az ide­ális házasság elveit csakis ugy tudta felvázolni, hogy az adott világ törvényeiből és tendenciáiból vont le egyfajta következtetést. Az olyan társadalmi szituációban, amelyben a gazdasági törvények az emberi kapcsolatok felbomlasztására törekednek, a természetes emberi viszonyok csakis az adott világgal szem­ben érvényesülhetnek. A restaurációs dráma alapját azonban olyan társadalmi réteg szabta meg, amely semmilyen szilárd fogódzót nem tartott lehetségesnek, ezért arra sem történt kisérlet, hogy az emberi kapcsolatok természetes és humani­zált formáját az adott világgal szemben megteremtsék - s mi­vel az adott világot gazdasági vetületeiben teljesen elfogad­ták, a polgári erkölccsel /amely ekkor még a citoyen elveket megtestesítve a gazdasági szféra ellen és mellett működött/

Next

/
Oldalképek
Tartalom