M. N. Sztrojeva: Sztanyiszlavszkij rendezői kísérletei, 1917-1938 (Színházelméleti füzetek 6., Budapest, 1978)

Moliére

azon a túlvilágon él. Ez nagyon távoli világ.... Vegye a leg­távolabbi világokat, oda kell befurakodni, áttörni... Önt, mint hivő embert máglyára vethetik az ördögök... Most Madeleine valamilyen szigeten érzi magát, s minden oldalról különféle csapások leselkednek rá... Hagyja, hadd növekedjenek, terebé­lyesedjenek gondolatai, képzetei, látomásai. Aztán hirtelen térjen vissza ide, és emlékezzen vissza, hol van most..." "Önt ez az élet nem érdekli, önt az az élet izgatja, ami a földgolyó határain tul van... Ez közel áll az őrülethez... És hirtelen ebből a magasságból ide zuhan: 'mi ez?'... Ez az asszony természetesen nem őrült, de mint minden nő, akit meg­zavart a vallás, egy kissé eszét vesztette..." "Az érsek tisztában van ezzel. És felhasználja." Az érsek­nek mindvégig "nyomozói vagy rendezői tekintettel kell rá néznie". "Amikor az asszony belefeledkezik a túlvilágba, ön egészen feltűnően kezd el viselkedni, titokban meglesi, mint egy ragadozó... No-no, most mindjárt elszólja magát. Amint az asszony magához tér, ön azonnal megváltozik. így, mintha va­lamit a padlón vizsgálgatna... Lelje meg mindezeket a fondor­latokat. Ugy, mintha először látnák egymást, fogadja mosolyog­va. 'Lépj be, leányom.' Vegye elő a lehető leglágyabb hangját, egészen a szentimentálisig. Hisz a papok oly sajátos modorban tudnak beszélni... Mindannyian valahogy a szentet játsszák." Sztanyiszlavszkij példaként felhozta Kronstadti "szent" János viselkedésmódját, akit egyszer alkalma volt látni, amint nyomorékokat és betegeket "gyógyitott". Elmondta micsoda fan­tasztikus hittel vonszolták magukat hozzá a szerencsétlenek. És amint "jött lefelé a lépcsőn és a fejükre helyezte a kezét, ezek valóban megkönnyebbültek". Maga a "szent" tisztában volt vele, hogy nincs itt semmiféle "csoda", "hogy ezek egyszerű, ideges, beteg emberek, de miért ne tegye rájuk a kezét, ha ez megnyugtatóan hat?" "Ebben engem semmiféle szentség nem segit" - mondta a "csodatévő". A "betegek viszont gyógyítóju­kat látták benne." "Nos valami ilyesmit kellene itt is elérni - magyarázta a rendező. Itt minden a "roppant feszült figyelmen múlik. Ezek 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom