M. N. Sztrojeva: Sztanyiszlavszkij rendezői kísérletei, 1917-1938 (Színházelméleti füzetek 6., Budapest, 1978)

Moliére

resztül egészen a végső, mély kiábrándultságig. Ugyanakkor pedig a Király önuralmán áthatol aljassága és arcátlansága, amint örömmel és gúnyolódva élvezi Moirron megalázását, 'ra­gadozó módra gyönyörködik benne'... Amikor Moirron az elra­gadtatástól 'mind lejjebb és lejjebb csúszik', a király egyik pofont a másik után adja neki, s legvégül a felszólítás: 'Ta­karodjék!'" így erősitette minden szerep belső vonalát a rendező. Az évad utolsó próbáját Sztanyiszlavszkij annak a jelenetnek szentelte, melyben Charron érsek találkozik Madeleine Bejart­ral a székesegyházban. A rendező azt magyarázta a Madeleine-t alakitó L. Kornyevának, hogy miként ragadhatja meg egy ezen a szobán kivüli, "egy más világban" folyó létezés alapvona­lát. Távolodjon el önmagától, tulajdon érzéseitől, szokatla­nul egyszerűen kell viselkednie, "ugy tartsa magát, mintha egyáltalán nem volna közönség". "Sallangmenteeen találja meg önmagát... Egyszerűbben, még egyszerűbben... Hiába, a bal válla csak ugy süt, vagyis egész idő alatt a közönség felé fordul." 2 5 A nyilvános együttlét pszichotechnikája korántsem abban áll, hogy az ember valamiféle transzba esik, se lát, se hall. A valódi pszichotechnika nem más r mint hogy az ember "oly­annyira uralja az őt körülvevő szférát", hogy bármely pilla­natban képes szabadon belépni ebbe a szférába, vagy kilépni belőle. "Ez minden szinészre vonatkozik. Lassan feledésbe me­rül, megszűnik a Művész Szinház jellemzője lenni, pedig ez a legfontosabb." A szokvány sablonok megölik az eleven életet, azt, amelyik a tudatalattiból fakad. A sablon beszükiti, meg­rövidíti a szinészt. Az élet alkalmazkodóképessége határtalan. "Hagyni kell, hadd cselekedjen a természet, a természet ki­meríthetetlen, felölelhetetlen. Hisz a nyilvános együttlét összehasonlíthatatlanul kényelmesebb, mint a nem nyilvános. Ha sikerült elérni, ez maga a boldogság. Lám hova vezet a rendszer, minek az érdekében létezik." Ebben a pillanatban Madeleine mintegy a túlvilágon él. Élje bele magát a legtávolabbi perspektívába. "Mint hivő, ön 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom