Kerényi Ferenc: A színjátéktípusok történeti leírásának elmélete és gyakorlata. Hamlet-előadások hazánkban 1790-1840 (Színházelméleti füzetek 2., Budapest, 1975)

A szempontok gazdag összefüggésrendszeréből - állapitja meg utóbbi tanulmányában - három emelendő ki: - a társadalmi funkció /tartalmazza a játszási alkalom, hely és a közönség kutatási feladatait/ - a mese-cselekmény /ide a jellemek, alakok rendszere is/ - a játékos /hozzá kötődik a játék kerete, eszköztára, mód­ja és a zene szerepe/. A szempontok bizonyító anyaga tiz, az egyetemes színház­történet legkülönbözőbb kultúrköreiből és korszakaiból vett tipus leírási vázlata. Magyar történeti anyagon Mályuszné Császár Edit vizs­gálta a rekonstrukció lehetőségeit /Színháztörténetünk tár­ sadalomtörténeti összefüggései . 1965/, a drámaszöveg, a szövegmondás, a szinpad, a színészi játék és a közönség kutatását jelölve meg főfeladatul. Következtetéseit a re­konstrukciós munka nehézségeiről, amelyek kivált akkor nö­vekednek meg, ha nem előadási folyamatot, hanem egyes elő­adást kívánunk helyreállítani a tudomány eszközeivei, gya­korlati példákból vonta le: Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez , 1962. A komplexebb szinházi szemlélet megkö­veteli a forrásbázis kiterjesztését. Ehhez szolgál alapmű­nek Staud Géza áttekintése, kandidátusi értekezésében /A ma­gyar színháztörténet forrásai I-III. . 1962-3/» Először az 197o-71-es oktatási évben kaptam lehetőséget arra, hogy az ELTE Bölcsészettudományi Karán, a Felvilágoso­dás- és Reformkori Irodalomtörténeti Tanszékén speciálkollé­gium formájában a szinjátéktipusok leírását a gyakorlatban kipróbáljam. A két szemeszter során egyaránt készítettünk egy-egy, forrásanyagában jól összegezhető előadásról rekon­strukciót /Nagy Ignác: Tisztujitás , Szigligeti: Szökött ka­ tona / vagy előadási folyamatról, állandóbb tényezőkkel /a Bánk bán 1848-ig terjedő színre viteleiről/. Székely György

Next

/
Oldalképek
Tartalom