Molnár Klára: A Népopera - Városi Színház 1911 - 1951 - Skenotheke 5. (Budapest, 1998)
A Népopera - Városi Színház története
A Népopera - Városi Színház 1911-1951 VÁROSI SZÍNHÁZ A következő évadban egy nevében, vezetésében, társulatában megváltozott színház fogadta a közönséget a Tisza Kálmán téren. Ezen a néven 1917. szeptember 15-én nyitották meg. Új bérlője Faludi Gábor lett, aki a Vígszínházban már bizonyította tehetségét. Faludi már egy évvel előbb is benyújtotta pályázatát az épületre, akkor azt Beöthy nyerte el. Faludi mint bérlő, a főváros tanácsának határozata szerint a bevétel 30 százalékát bérleti díj fejében köteles volt a fővárosnak befizetni. Az új bérlő tervei közt szerepelt a színpad és a nézőtér átalakítása, műsorán operett, dráma, opera, revü előadása. ígéretet tett, hogy az operajátszás terén nem versenyez a Magyar Királyi Operaházzal, nem mutatja be annak állandóan műsoron tartott műveit. Műsortervében kiemelt szerepet játszott az operett. A Vígszínháztól független társulatot már tavasszal leszerződtette. Az épület átalakítása Vágó László tervei alapján rohamos gyorsasággal készült el a háborús állapotok ellenére. A tervezéssel és kivitelezéssel együtt három hónapra volt szükség ahhoz, hogy arányosabb, otthonosabb nézőterű színházzá alakítsák az épületet. A színpadot négy méterrel előbbre hozták, mely félkörben előreugrott, s a világítás átalakításával a színpad felülről is kapott fényt. Az új, 17 és fél méteres színpad nagyobb lett mint a párizsi opera színpada. Az akusztika javítása érdekében a boltozat és a nézőtér oldalfalainak parafalemezzel való borítása is megvalósult. Az első sorok megszüntetése és a széksorok közötti nagyobb hely kialakítása után a férőhelyek száma 2220-ra csökkent, bár még így is Pest legnagyobb színháza maradt. A Faludi-korszak négy évadjából az első kettőben Faludi Jenő, a következő évadokban testvére, Faludi Sándor volt az igazgató. Igazgatóhelyettes Tapolczai Dezső lett a Vígszínházból. Főrendezőnek a már előzőleg is a Népoperában tevékenykedő Stoll Károlyt választották. A karmesterek Stephanides Károly, Fischer Károly és Marthon Géza. Az újonnan alakult társulathoz szerződött Péchy Erzsi és Sarkadi Aladár, az Operaházból Adler Adelina, aki már a Népoperának is tagja volt. A társulat tagjai közt találjuk Kerényi Gabit, a temesvári társulat primadonnáját és Galetta Ferencet a temesváriak bonvivánját, Kassáról Sziklai Jenőt, a Népoperában vendégszerepeit Zádor Dezsőt, a Wagner-ciklus ünnepelt művészét, a Népopera volt tagját, Horti Sándort, és két tehetséges pályakezdőt, Leszik Ilonát és a holland születésű operaénekesnőt Kruyswick Anniét. A Tavasz és szerelem című énekes játék ősbemutatójával nyitott a színház. Zenéjét Henrik Berté Schubert dallamaiból állította össze. A szövegírók, Bruno Hardt és J. M. Weleminsky a cselekmény helyszínét régi diákvárosba helyezték. Az előadásokon nagy sikere volt Adler Adelinának és nadrágszerepben Kerényi Gabinak. Itt került először színpadra Reményi Aladár: Vandergold kisasszony című operettje, amelynek szövegét Harsányi Zsolt és Hevesi Sándor írta. Több mint 50 előadást ért meg Stojanovits Péter, a 13
