Kovács Ferenc: Nincs többé... (Skenotheke 2. Budapest, 1996)

FREDRIK Nem De a dolgok összefüggnek ÁGNES Pap temette el a gyermeket? FREDRIK Igen ÁGNES A gyermekünket FREDRIK Igen (szünet) Egy gyermek volt ÁGNES Igen FREDRIK Egy gyermek, és én Mindig szeretni fogom. ÁGNES Én is FREDRIK Nem fogom elfelejteni a karjait A kezeit Egy gyermek akit szinte senki sem látott Csak mi És a kórháziak Egy kislány aki megszületett és meghalt Semmi több Csak ennyi De én láttam és te is Emlékezni fogunk rá Örökké emlékezni fogok Kezére Karjára (rövid szünet)