Kovács Ferenc: Olvasópróba előtt (Skenotheke 1. Budapest, 1996)

Drámaelemzés

DRÁMAELEMZÉS A szóban forgó Ibsen-művet a fenti elméleti bevezető szelle-mében vizsgálom meg. Ez a sokak által vitatott dráma nagyon alkalmas arra, hogy mind a klasszikus drámai, mind pedig az epikai elemeket felfedezzük benne. Nem törekszem a teljes, átfogó elemzésre, csak a dramaturgiai görbében megjelölt főbb pontokat keresem meg a John Gabriel Borkmanban, Ibsen utolsó előtti drámájában. Azt is hangsúlyozni szeretném, hogy nem a dráma szövegelemzése, vagy struktúraelemzése a célom, hanem a mű fő vázának feltérképezése, ideggócainak a kitapogatása. A nyitás (lsd. 3/a. ábra), különösen a televízióban a legkritikusabb elem. TV-nézéskor hiányzik az a szertartás, ami a moziban, színházban, többnyire konvenciók útján, de kellőképpen felkészíti a nézőt s így akár már az első másodperc "aktív "lehet. A TV-nél sosem lehet tudni, hogy mit hoz a műsorpolitika. Mi volt az előző program, milyen a potenciális nézők hangulata, ha van reklám, ezalatt készítik-e el az épp esedékes kávét. A nyitás, aminek szerepe éppen a figyelem megragadásában van, úgy érzem a fent említettek miatt a TV-ben teljesen funkciótlan. Éppenséggel negatív hatást érhet el, ha a figyelmetlen néző éppen a hatásos kezdést mulasztja el. A másik véglet, ha nem eléggé akciódús a kezdés, és a nézők átkapcsolnak egy másik csatomára. A színházban más a helyzet, a darab akkor veszi kezdetét, ha mindenki elfoglalta már a helyét, és elsötétült a nézőtér. A 3/a. ábra első szakaszában, az expozícióban a nyitást viszonylag kicsi, de mégis kiugró csúcs jelzi. Ha a diagram vízszintes tengelye az idő múlását, a függőleges pedig a drámai feszültséget jelöli, akkor láthatjuk, hogy rögtön a dráma kezdetén rövid feszültségkeltéssel illik meglepni közönségünket. S ha ezt megtettük, következhet a bemutatás. Nézzük csak, mi történik a Rentheim-család villájában ezen a téli estén. Az emeleten jár-kel egy férfi, a címszereplő, a család feje. Feszültség veszi körül, ő maga csupa várakozás. A földszinti hallban egy nő, öltözetéből, otthonos viselkedéséből kiderül, hogy ő a ház asszonya. A fenti személy merő ellentéte, a hideg nyugalom. Ő is vár valakit, hiszen a házukhoz közeledő szánhangra felkapja a fejét Az ajtócsapásra egy nevet kiált: Erhart. A belépő szobalányhoz intézett kérdésből kiderül, hogy 31