Pukánszkyné Kádár Jolán: A Budai Népszínház története (MSZI, Budapest, 1979)

színházzal szemben támogatni kell a kormányhü Nemzeti Szinházat s igy sürgősen meg is kapja a fejedelmi segélyt. A népszínház gondolata pedig érlelődött, ha nem is Molnár valósította meg az elvetett eszmét. S a budai Népszinház léte sok gyakorlati szempontot adott a Nemzeti Színház vezetőségének arra, hogy a pesti Népszínházban ne ellenségét, hanem tehermentesítőjét lássa és keletkezését saját művészi fejlődésének érdekében minél jobban előmozdítsa. 8. Ugyanazon a napon, mikor Kimnach Móric ácsmester emberei elkezdik a földet hordani a Népszínháznak kiszemelt raktárépület telkein, tehát 1861. június 12-én, Molnár György már programot ad. Ebben kifejti, hogy a Népszinház célja a "klasszikus beccsel biró Nemzeti Színház mellett" a nemzetiséget terjeszteni, s a népet a Nemzeti Színház "mübecsü előadásaira" fogékonnyá tenni, szinmüirodalmunkat fejleszteni, a zsenge tehetségeknek teret adni, hogy a kritika kohójában megtisztulva jeleset alkossanak. Célja végül, a nemzet színházának színészi tehetségeket nevelni azzal, hogy idevonja a vidéki színpad legjelesebbjeit. Ezt az első programadást másik is követi Urváry Lajostól a Thalia zsebkönyvben, amely Molnár programját részletesebben fejti ki. Ebből megtudjuk, hogy az új színház bérlőkre fekteti a fősúlyt, tehát változatos műsort fog adni. Azért népszinház, hogy elsősorban a népszínművet művelje. "Mily nagy a nép világa, mily ezerféle jelenetekre ad alkalmat a nép élete, a mi népünk élete, melyben annyi a költészet és az ábránd!** mondja a kor demokratikus eszméitől fűtött szerző. "Nem kellenek a német Bitterek, nem a francia szalonok, nem kell Posse és nem kell a vaudeville, magyar népszínműveket akarunk, a nép építette fel a szinházat, a népnek joga van azt követelni. Demokrácia mellett nemzetiség a jelszó s igy a történeti drámának is helyet kell juttatni a Népszinház színpadán. Csak ne feledkezzék meg a Népszinház arról, hogy