Pukánszkyné Kádár Jolán: A Budai Népszínház története (MSZI, Budapest, 1979)

pályáját a szabadságharc .kitörése szakltja félbe, ezt mint honvéd harcolja végig. A világosi fegyverletétel után folytatja színészi pályáját, előbb Kllényi és.Csabai társulatánál színészkedik Nagyváradon, majd Kolozsvárra kerül Kaczvinczkyhoz

i mint színész bejárja az erdélyi városokat, de megfordul Debrecenben, Szegeden, Balatonfüreden és Szabadkán is. 1855-ben vendégszerepel a Nemzeti Színház

ban, de szerződést nem kap, s ez becsvágyának soká nem gyógyuló sebe. Újra járja az országot mint színész, mig végre 1858-ban Debrecenben színtársulatot szervez. Ezzel a társulattal bejár ja az országot. Nyíregyháza, Baja, Pécs, Kassa, Nagyvárad, Miskolc, Pozsony, Veszprém, Szeged az állomásai. ,Ezt a társulatot hozza 1861-ben Budára és úgy látszik, hogy végre megállapodik a nagy bolyongó. De csak három évig tudja tartani magát. Erre vidéki vendégjátékok következnek, majd egy újabb hároméves budai ciklus. Most eléri végre élete vágyát: a Nemzeti Színház tagja lesz. Színészi és rendezői sikerei ellenére itt sincs tartós maradása: megférhetetlen természete tovább üzl: becsvágya az 1875-ben megnyíló pesti Népszínházhoz hajtja, de itt is, minden nagy sikere ellenére, csak négy és fél hónapig marad. Egy esztendeig tart kolozsvári igazgatása is, és öreg korára - mint maga mondja - n

a bolyongó tragikus" lesz belőle. Tiz esztendeig járja Magyarország színpadait, a legkisebb helyekre, fészerekbe, kocsmákba, rögtönzött színpadokra viszi el Molière—t és Shakespeare-t, legnagyobb szerepeivel, a Tartuffe-el és Iear királlyal, III. Bicharddal és Othellóval. 1884-ben lép fel utoljára Selmecbányán Miklósi Gyula színtársulaténál. Akkor "mert már igen fogatlan volt a beszéde" otthagyta a neki csakugyan világot jelentő deszkákat és mint kegydijas színész tengette életét 1891-ben bekövetkezett haláláig. Mozgalmassággal, ellentétekkel teli pálya, ahol hir, dicsőség, vagyon, üldöztetéssel és nyomorral váltakozik. Olyan ellentétekben gazdag, mint Molnárnak egész egyénisége. Rákosi Jenő, aki harminc esztendeig ismer—