Pukánszkyné Kádár Jolán: A Budai Népszínház története (MSZI, Budapest, 1979)

nyékén lakik a legtöbb magyar. Persze, ezek nem arisztokra­ták voltak, hanem az alsóbb társadalmi osztályokhoz tartoz­tak, s csak irodalmi eszközökkel és operával nem lehetett a színházba szoktatni őket. De az új műfaj nemcsak magyaro­kat vonzott î az ajakról-*jakra szálló s a cigányzenétől népszerűsített romantikus münépdal idegen ajkúak ezreit ve­zette a magyarosodás útjára. S már ekkor felhangzik a jelszó: arénát kell építeni az új műfajnak, a Nemzeti Színház úgyis szűk már neki. Mert a Szökött katona nem soká marad egyedül. Az új műfajnak meg­van az a kitűnő sajátossága, hogy használható patron: tet­széj szerint lehet másolni. Szigligeti maga ontja a másola­tokat. De ő még nem másol gépiesen, minden darabjában hoz valami új színpadi fogást, valami új, a reális élettel összefüggő aktualitást, igj a Két pisztoly ban az Eötvös Józsefet is megihlető börtönjelenetet, a Csikós ban a jobbágy­kérdés fájó sebeit. A műfaj sémává Szigligeti utánzóinak keze alatt merevedik; ilyenek már az első sikerek hatása alatt bőven akadtak. A népszínmű kétségtelenül felvirágoztatta a Nemzeti Szinházat. Azt hinnők, hogy a hangulat tolmácsa, a napisajtó örömmel szegezi le ezt a tényt. Ennek azonban épp az ellen­kezője következik be. A bécsi bohózat ellen mindig is dör­gött a sajtó, de főképp azon a cimen, hogy idegen szellemet terjeszt. Magyar hajtásait is ellenségesen fogadták. A Ludas Matyi szinrehozatala alkalmával Dobrossy támadta meg Fáncsy Lajost, hogy silány Ízlést terjeszt a színpadról. Páncsy igen ügyesen vágott vissza: a Nemzeti Színház hiva­tása az egész nemzet mulattatása, s ebbe a köznép is bele­tartozik. De ezek a támadások csak elszigetelt jelenségek. A Szökött katona nagy sikere után azonban támadások özöne indul meg Szigligeti és az új műfaj ellen. Ahelyett, hogy örülnének a megnövekedett közönségnek, melynek nagy része nyilván a német szinházat hagyta ott az új műfajért, vád­ként szegezik Bartay ellen, hagy népszínházát csinál a Nemzeti Színházból. Az Életképek Császár Ferenctől hosszú

Next

/
Oldalképek
Tartalom