Peterdi Nagy László szerk.: Kortársunk a mai színpadon - Az 1984. december 4-5-én tartott maygar-szovjet elméleti konferencia anyaga (MSZI, Budapest, 1985)

Király Istvánné: A szovjet dráma Magyarországon 1945-től napjainkig

délután négy óra, csend! Konyak. Igen, konyak. Most biztos azt gondolod: megint iszik. Ne adj a látszatra, Aljosa! Nem iszom, csak kortyolgatok. Kortyolgatok." Ugyancsak ebben az epizódban zajlik le a következő párbeszéd a két testvér között: "ALJOSA: Mitya! És ml lesz, na Grusenyka ma eljön apához? DMITRIJ: Meglesem, berontok, és megakadályozom... ALJOSA: Es ha... DMITRIJ: És "ha", akkor megölöm. ALJOSA: Mit beszélsz testvér?! DMITRIJ: Nem Grusenykát. Az öreget ölöm meg. ALJOSA: Mitya!... DMITRIJ: Különben nem tudom, nem tudom. Lehet, hogy nem ölöm meg az öreget." A brutalitás álarcában itt valójában Dmitrij infantilizmusa nyilvánul meg. De van ebben az infantilizmusban minden félelmetes felhangja ellenére valami szánnivalóan nevetséges, gyerekes konoksága mellett valami naivan komolytalan. S amilyen hihetetlennek tűnik ez, éppoly hihetetlen az öreg Karamazov viselkedése is, amikor véresre verve az az első dolga, hogy tükröt kerítsen magának. Különös, hogy ezek az ironikus mozzanatok épp mindig valami szörnyűség árnyékában, mintegy a közvetlen közelében bukkannak fel, mintha az emberi természet ösztönös védekezései vJLnának, gúnyos szamárfülek a tragikus végzet háta mögött. A regény ironikus részletei abban a pompás epizódban érik el teljességüket, amelyben a gyerekek Iljusához igyekeznek beteglátogatóba, és Kolja, ez a különös rokonszenvvel megrajzolt figura a piacon áthaladva sorozatosan gúnyt üz a falusi kofákból. Ez a groteszk jelenet, amely befejezésében már-már az abszurditás határáig merészkedik, harsány humorával szinte különálló betétnek tűnik. Ám azonnal érthetővé válik az iró stilus- és hengulatváltáse, ha figyelembe vesszük, hogy Dosztojevszkij Dmitrij letartóztatása után és a halálos beteg Iljusánál tett utolsó látogatás elé helyezi a cselekményt, sajátos oldópontot hozva létre igy a tragikus mozzanatok között. A feszültséggel terhes, súlyos