Földényi F. László szerk.: Tanulmányok a gyermekszínházról (MSZI, Budapest 1987)

Gyermekszínházi állapotrajz (Nánay István)

- It rokonokkal. Marika éjjel az ajándék diótörőről álmodik. A darab középső része ennek a reális és szürreális, hol szorongaló, hol felszabadultan komikus álomnak a megjelenítése. A sötétben hirtelen kivágódnak a nézőtér ajtajai, üvöltve berontanak a szereplők, felugrálnak a székekre, a támlákon egyensúlyozva rohangálnak, felkúsznak az emeletre, a páholyok korlátjain imbolyognak, leugrálnak a színpadra. Rémület a nézőtéren, majd kiderül, hogy ezek az alakok egerek, akik elözönlik birodalmukat, a gyerekszobát. A színpad most egérperspektívából láttatja a szobát, az első jelenetben furcsán ható szobabútorok különös világként születnek újjá. Kitűnő revp kezdődik, amelyben az egerek és a játékok "Adj, király katonát" játszanak, azon versengenek, ki tudja feltörni Piriipát hercegnő csodálatos erejű dióját. A hancúrozás közepette komoly dolgok is történnek, egymásra talál a diótörő herceg és Marika. Hajnalban az egerek távoznak, amerről jöttek. A színpadon visszaáll a kezdő jelenet díszlete, s belép a szomszéd fiú, hogy kellemes ünnepeket kívánjon Marikának. A fiú kísértetiesen hasonlít a herceghez, akivel Marika álmában találkozott. A zavar kamaszos kedvességgel oldódik fel. A bravúros előadás együttes játékában nincsenek meg.ldatlan jelenetek. Selmeczi György zenei összeállítása világszerte ismert musical és operett-részletekre és néha, régebbi kaposvári előadásokra utal. Nem csupán idézetek sera, hanem sokszorosán megcsavart, összekacsintó, karikírozó zene. A legfrappánsabb talán a János vitéz felidézése, ami a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt ismerős volt. A gyerekek természetesen a fergeteges tempójú, mozqal-