Ifjúság és színház - szociológiai vizsgálat 1974-75 (MSZI, Budapest, 1976)

II. A fiatalok színházzal kapcsolatos beállítódásai (Mit várnak az előadásoktól)

szinházlátogatásának leírásában nagy teret szentel annak, hogy a székek között olyan kicsi volt a távolság, hogy a lába teljesen elzsibbadt. Kevéssé motivált embert egy ilyen élmény is távol tarthat a színháztól. Az OPI által feltett kérdésre ("Mit jelent önnek színházlátogatás?") négy válasz egyikének megjelölésével lehetett válaszolni (szórakozás, pihenés-kikapcsolódás, művészi élmény és ismeretszerzés). A vagylagos válaszok miatt az eredményeket óvatosan kell interpretálni, a szórakozás, ugyanis nem választható szét a pihenéstől és a műélvezettől, de az ismeretszerzést sem zárja ki; ugyanígy: a művészi élmény is lehet pihentető az értő színházlátogató számára, azonkívül a motiváció esetenként változ hat is (a fáradt ember olykor színvonaltalan bohózatot is megnéz, hogy kikapcsolódhasson, bár erre ma már inkább a mozi és a televiziő szolgál, már csak azért is, mert szin házba hetekkel előbb kell megvenni a jegyet, s az emberek ugy intézhetik a dolgukat, hogy ne legyenek fáradtak), a válaszokat tehát ugy lehet értelmeznünk, hogy a megkérdezetteknél általában melyik indjték dominál a darabok kivá 1ásatásánál és megtekintésekor. Az alábbi táblázat mutatja, hogy a fővárosi válaszadók minden korcsoportban a szórakozást emelik ki leg többen a négy válaszlehetőség közül. (Mivel itt csak a fiatalokkal foglalkozunk, a 40 éven felüliek adatait súlyozva összevontuk.) Nem találunk jelentős különbséget a művészi élménynél sem (bár 16—25 év között kissé magasabbak az arányok, mint a többi korcsoportban, ami talán a magasabb iskolázottsági színvonalnak köszönhető). Jelentő eltérést tapasztalunk viszont a másik két tényezőnélt a teenager-korosztályok számára a szinház sokkal inkább jelenti az ismeretszerzés lehetőségét, mint pihenést, kikap csolódást, az idősebb korosztályoknál fokozatosan megfordul ez a tendencia.