Mályuszné Császár Edit: Rakodczay Pál válogatott írásai (Színháztudományi Intézet, Budapest, 1961)

Egy híres művésznőről /id. Lendvayné/

melyhez Jókainé, Prielle Kornélia és Szathmáryné nevei tündökölnek. És most Lendvayné Hivatal Anikónak szentelek néhány sort. Hadd mentsek meg művészi jelleméből néhány momentu­mot, melyeket, mint alább ki fog tűnni, csak én ismerhet­tem. A lelépő színész sírba lép, melynek neve a feledés. Én ama ritka szerencsében részesültem, hogy egy ilyen mű­vésznő még egyszer kilépett sírjából /előttem/ egy óra tartamára. Ezelőtt 18 évvel 1 a magyar színészet történetéhez és legelsőbben is Kánt orné jellemzéséhez adatokat gyűjtöttem. De hol találjam meg azokat? A régi lapok ugyan többet ír­tak színészeink alakításáról, mint a maiak, de mégis mily csekély volt az az életteljes anyag, amit a régi lapokban találhattam. De élt még két művész akkor, akik Kantoméval együtt ját8ztak: Felekl XX és Lendvayné . Emlékezetük va­rázsvesszejével lelkembe idézték a műit csodás képeit. Hadd szóljak itt Lendvaynéról, mert míg ő Kantomé-, ról beszélt nekem, észre sem vette, hogy saját magát «npAl fényesebben jellemezte, úgy hogy váratlanul Kantomén kí­vül még Lendvayné tüneményes alakja ís kilépett a múlt fátyla mögül egy modern, élő ember elé, aki, fájdalom.csak egy lehetett, vagyis én. Már maga szobája is, melybe léptem, 50 év előtti vi­lágba vezetett. Azok a furcsa kikerekített formájú, geo­metriát gúnyoló empire-székek világos, virágos huzataikkal, x Rakodczay 1901-ben írta jelen tanulmányát. ^Feleki Miklós /szül. 1818, megh. 1902/ szegénysorsú szé­kely családból származott és református papnak készült, majd vándorszínész, vidéki színigazgató, a Nemzeti Szín­ház tagja lett. Rendkívül szorgalmas és művelt színész volt,jó ismerője a nyugateurópai színjátszásnak és egyik úttörője a franciás játékstílusnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom