Mályuszné Császár Edit: Rakodczay Pál válogatott írásai (Színháztudományi Intézet, Budapest, 1961)

Előszó

nyi mintaszerűen egybegyűjtve; két nagy fólió kötetet töltenek meg a Széchényi Könyvtár kézirattárában- ott a széljegyzet, hogy: a kézirat "az igazi". Valamennyit meghúzta egy-egy szerkesztő vagy, mert hosszúnak találta, vagy mert fárasztotta a nehézkes stilus, de nem egyszer rövidlátó értetlenségből. Fő mftve, az Egressy Gábor élete és kora, már a tanítói pálya csöndes évei alatt készült el* Színpadi alakítások leírásának óriási gyűjteményét találjuk benne. Igen sok kallódó adatot, ma mór pótolhatatlan visszaemlékezést örökített meg Rakodczay. A hatalmas anyaggyűjtés felépítése kevésbé sikerűit. Az első kötet Egressy életét adja, a második kötet, ugyanezt a témát folytatva, már nem egész terjedelmében életrajz, hanem részletes szerep-elemzésekből és Egressy fellépéseinek, szerepeinek adattárából áll. A mű erőssége és gyengéje az Iró-Rakodczay mindig visszatérő ereje és hibája: kitűnő mimografiákat találunk benne és rosszul, vagy sehogysem rostált forrásanyagot. A nyugalom éveit Szentendrén töltötte az öreg pedagógus. Első felesége régen meghalt, második házassága, úgy látszik, szerencsésebb volt. Az idilli kisvárosban próbálta meg felidézni élete szép emlékeit és elfelejteni az őt ért sérelmekét. Az első sikerűit, a második nem. Mindvégig lázadó szellem maradt, lázadó a szabadságharcot megcsúfoló kiegyezés, lázadó a tudományban egyeduralkodó klikkrendszer, lázadó a művészetet lefokozó üzleti szellemmel szemben. Lázadásai, úgy látszott, a pálya végén mégis elnyerik igazolásukat. Az őszirózsás forradalom, majd a Tanácsköztársaság minden igazságtalanság jóvátételét jelentette szemében. A Tanácsköztársaság nem is felejtkezett meg hívéről, felemelte a polgári iskolai tanár csekélyke nyugdiját. Rakodczaynak az életben soha,semmiféle reménysége be nem vált. A Tanácsköztársaság megbukott, az a kis szelet kenyér, amellyel az ö sorsán könnyített, vele együtt hul-