Mályuszné Császár Edit: Rakodczay Pál válogatott írásai (Színháztudományi Intézet, Budapest, 1961)
Dramaturgia - I. A helyzet /Szituáció/
lenne aar művészet. 2 A közönség nagyon sokszor tartja művésznek a színészt, kit egyszerűen a szituáció emelt. A mi naiv közönségünk például még nincs ott, hogy az intrikus színészt, kinek nincs segítségére a rokonszenves szituáció, ugy tapsolná, mint a szerelmest, naivat, komikust, kiknek sikere a hatásos szituációban rejlik. A szituáció hatásának hajhászását a dráma történetében a sors- és a hiperr ornantiku s dráma mutatja. Mert a szituáció ingere a várakozáskeltés. A túlzott romantika azonban a meglepetést vette főnek és ennek feláldozta az igazságot és a valószínűséget. Mert az például hihető, hogy két testvér egy leányt szeret, de hogy ez a lány azoknak testvérhúga, ilyen véletlen is megeshetik, de oly rendkívüli, hogy a leghiszékenyebb ember sem bízik abban, hogy ez az életben lehetséges legyen. De ez hatásos fogás. Ebből jó nem származhatik. Ez sors, mely midőn kiderül, nyomorba dönti a szerelmes testvéreket és kész a tragédia. De ez a katasztrófa nem igaz, s így a szituáció is hamis Schiller "Messinai ará"-jában, mely a fönnebbi viszonyt tárgyalja. Müll ne r "Vétség"-ében /Die Schuld/ nem elég, hogy Hugó imádott kedvesét öli meg, ami már magában elég meglepő helyzet, hanem kisül, hogy ez a nő testvére. Ima, már Müller tovább ment Schillernél. Nemcsak testvért fedeztet föl Hugóval a kedvesben, hanem meg is öleti a testvérrel, Grillparzer **ösanyá M-jában /Die Ahnfrau/ Jaro— mir szintén tulajdon nővérébe lesz szerelmes és tulajdon apját öli meg, persze tudta nélkül. Vörösmarty "Vérnász"ában Tel eg dl tudtán kívül saját leányába lesz szerelmes és A vasgyáros, Georges Ohnet érzelgős színműve, a Nemzeti Színházban 1864-. febr. 29-én került először színre. Lujza jelenete Wurmmalt Schillert Ármány és szerelem. A Nemzeti Színházban először 1843* okt. 16.
