dr. Kerényi Ferenc: Pécs színháztörténetének forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1886-1949 (Thália Könyvek 24., Budapest, 1990)

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

Az augusztus közepén megalakított Pécs Város Tanácsa nem kapott megyei jogú város rangot. Ezért az 1950. június 15-én munkáját megkezdő Baranya Megyei Tanács közvetlen felügyelete alá tartozott. A város tanácsa csak az ún. második tanácstörvényben (1954. évi X. törvény) kapta meg a megyei jogú város státuszt. Az államigazgatási berendezkedés során a feladatokat törvény szabályozta osztályok, illetve csoportok látták el. A színügyek az újonnan megszervezett Közművelődési osztályhoz tartoztak. Ezen belül rövid ideig létezett a kulturális csoport, mely közvetlenül irányította a PNSZ ügyeit. 1951 elején már új elnevezést kapott az osztály és mint Népművelési osztály tevékenykedett a tanácsapparátusban mintegy 6 éven keresztül. 1957 tavaszán ugyanis a Művelődésügyi Minisztérium megalakulásával a közvetlenül hozzá tartozó megyei, megyei jogú városok, városok és a járási tanácsok kultúrával és közoktatással foglalkozó osztályait Művelődésügyi osztálynak nevezték el /az 1956. évi 33 sz. tvr. végrehajtására kiadott 1045/1957. (IV. 15) korm. sz. hat. értelmében/. Visszatérve a Népművelési osztály tevékenységéhez, az osztály két csoportra oszlott, népművelési és közoktatási csoportra. Ez a felosztás 1957 után is megmaradt, az elnevezés változott néha, de az alapfunkció változatlan maradt. Az illetékes osztályon, illetve csoporton kívül a színügyekben döntési joga volt Pécs Város Tanácsa ülésének és Pécs Város Tanácsa VB. testületének. Ezeken a testületi üléseken mindig képviseltette magát az MDP, később az MSZMP Városi Pártbizottsága, amely testületnek szintén döntő befolyása volt a színház, és általában a kultúrpolitika ügyeire. E testületeken kívül - a volt színügyi bizottságot mintegy helyettesítendő - a Népművelési Állandó Bizottságnak is szerepe volt a város színjátszásának irányításában. A Baranya Megyei Tanács Népművelési, illetve Művelődésügyi osztályán nem keletkezett olyan érdemi irategyüttes (e korszakban), amely a városi tanács hatáskörét, érdemi döntéseit ne érintette volna. A megyei tanácsapparátus jóváhagyta a hozzá felterjesztett színjátszással foglalkozó ügyeket, de érdemben csak nagy ritkán foglalkozott velük. Ezért az itt megtalálható források tekintélyes hányada a városi tanácson keletkezett és felterjesztett másod- vagy harmadpéldányok sorozata. Megállapítható továbbá, hogy a megyei apparátushoz a nagyobb jelentőségű és főleg az építkezésekkel, átalakításokkal összefüggő dokumentumok jutottak el. 1954-ben pedig a megyei jogú város cím elnyerésével a város tanácsa, illetve vb. testülete önállóan döntött első 18