Nyerges László: Carlo Goldoni színművei Magyarországon (OSZM, Budapest, 1992)

BEVEZETŐ - 5. A Nemzeti Színház megszületése felé

zensének megjegyzése, amely arra enged következtetni, hogy Megyeri ösztönös jellemábrázoló képessége a színpadi figurához való tudatos viszonnyal párosult. Ami a játékstílust illeti, megállapítható, hogy a németes éneklő-deklamáló kifejezés helyébe az érthető és kifejező színpadi beszéd lépett, háttérbe szorultak a tájszólások és a germanizmusok. A Várszínház modoros játékstílusán már túlhaladt a társulat és a rátermett, karakteres színészi játék került előtérbe. Amikor a Két úr szolgája, a tapasztalt Telepi Györggyel a főszerepben 1841-ben újra, már a Nemzeti Színházban színre került, már jelentős színházszervezeti, játékstílusbeli és ízlésbeli változások után vagyunk. 1837-ben megnyílt a Pesti Magyar Színház, amely azután az 1840: XLIV. törvénycikk rendelkezései értelmében Nemzeti Színház-rangot kapott. Vörösmarty a Két úr szolgája előadásáról szólva kritikájában általában fenntartásokkal fogalmaz: „Némelyek talán aljasak 's durvának fogják e' művet találni, mert benne inas a' fő szerep, 's az ötletek nem a 'legválogatottabbak...". A fő kérdésnek azt tartja, vajon a játék elég érdekesen bontakozik-e ki. Véleménye szerint Telepi „... a fárasztó szerepet mind végig csüggedetlenül játszotta, annyi fürgeség- 's eredetiséggel, hogy a 'darab' fen tartását... neki lehet tulajdonítani... . Játéka most is oly érthető és kifejezéssel teljes, mint az előtt volt." 3

2 A Honművész és a Jelenkor is kiemeli, hogy Korlát inas szerepében Telepi játékát a szép számú közönség minden felvonás után zajos tapssal ünnepelte. Az elismerő kritikák ellenére a vígjáték csak két előadást ért meg, és ezután Goldoni neve hosszú időn keresztül lekerült a színházi műsorról. Lehet, hogy a két város közönsége megelégelte azt a néhány komédiát, amelyet az előző években láthatott, és érdeklődése más szerzők művei felé fordult. Kétségtelen, hogy erre több ok is késztethette. A francia romantikus dráma további térhódítása, Eugéne Seribe jól megírt komédiái, a magyar politikai vígjáték, és ezen belül a tisztújítás-téma nagy népszerűsége, és a szintén aktualizáló népszínmű első jelentkezése alapvető ízlés változást eredményezett, és hosszú időre leszorította a színpadról Goldoni bensőséges atmoszférájú komédiáit, amelyek fordulatos cselekmény dolgában a francia drámákkal nem versenyezhettek. JEGYZETEK 1 Szauder József: Olasz irodalom - magyar irodalom, Bp. 1963. 368. 2 Egy erdélyi gróf a felvilágosult Európában (Teleki József utazásai), 17591761, s.z.v. Tolnai Gábor, Bp. 1987. (Régi Magyar Prózai Emlékek 7.) 206. - A cím helyesen: Les caquetes, és a Pettegolezzi delle donne (A fecsegő asszonyok) című komédia átdolgozott változata, amelyet Luigi Riccoboni készített. 3 Az II filosofo di campagna és a Madama Vezzosa esetében, librettószerzőként Goldoninak az Arcadia Társaságban viselt művészneve, Polisseno Fegeio szerepel. (L. Staud Géza: Goldoni in Ungheria, Venezia, 1976. 106.) 4 Pressburger Zeitung, 1764. dec. 29. 5 Heppner Antal: A pozsonyi német színészet története a XVIII. század27