Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)

Orsz. M. Kir. Színházvezető- és Rendezőképző Akadémia, 1944.

Remélem a közeljövőben lesz alkalmam arra, hogy a Veled kapcsolatos problémák részleteikben is megbeszélésre kerüljenek. A régi barátsággal üdvözöl híved Ortutay Gyula"

8 A levél utolsó mondata természetesen csak stílusfordulat, valójában egyetlen lépés sem történik Németh jogfosztottságának megvizsgálására. Németh a törvény labirintusában keringve próbálkozik sorsának kedvezőre fordításával. A Nemzeti Színházat már végleg leírja, tudja azt, hogy „Major első pillanattól kezdve magáénak, saját tulajdonának tekinti a Nemzeti Színházat"

9. Abban nem reménykedhet, hogy nyugdíjazzák. Németh Antal 1945-ben negyvenhárom éves! De jövőjét illetően vannak még reális elképzelései, ezek egyike: a filmrendezés. Még 1944 nyarán, amikor már szinte biztos abban, hogy nem indul el ősszel a rendezőképző szeminárium, felveti báró Wlassics Gyula államtitkár és Balogh László filmügyi kormánybiztos előtt (a Tragédia megfilmesítésének kudarca után) egy Madách Imréről szóló film elkészítésének gondolatát. Erre szabad utat kap. Szinyei Merse kultuszminiszter szakadatlan gáncsoskodásai ellenére, a német megszállást követően (akadémiai órái, színházi munkája mellett) megkezdi Madách Imre életregényét megelevenítő filmjének forgatását. A Hunnia Filmgyárban hangadó nácibarát filmesek mindent elkövetnek a forgatások megakadályozására, különösen Jávor Pál szerepeltetését kifogásolják, akit Kiss Ferenc minden szerepléstől eltiltott politikai nézetei miatt. 1944 nyarán — a Nemzeti Színház és a rendezőszeniinárium gondjai alól felszabadulva — Némethnek sikerül befejeznie a forgatást. A filmet a producerekkel megegyezve elrejtik, s 1946 nyarán ismét előveszik, hogy a szinkronizálás, vágás stb. munkáját Németh befejezze.

1

0 A filmgyár házi vetítőjében a kész filmet az irodalmi és művészi élet számos kiválósága nézi végig. Ezeken a zártkörű bemutatókon a Madách-íilm kitűnően vizsgázik, s az egyetértő vélemény birtokában Szegő István, a filmgyár vezérigazgatója arra a merészségre vetemedik, hogy a Cannes-i filmversenyre kiküldendő magyar filmek kiválasztásával foglalkozó filmművészeti tanács figyelmébe ajánlja az elfogadott filmet. Gertler Viktor, a filmművészeti tanács hangadója, Szegő ajánlását megismerve nyomban utasítja a filmgyár vezérigazgatóját, hogy a Cannes-i nemzetközi versenyre Keleti Márton Tanítónő című filmjét küldje ki. Szegő István azonban nem tágít, megismétli kérését, hogy amennyiben a művészeti tanács nem ismerné a Madách-filmet, készségesen levetíti előttük. Döntsön a művészeti tanács: megüti-e a film azt a művészi színvonalat, hogy részt vegyen a Cannes-i versenyen. 112