Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)
Orsz. M. Kir. Színházvezető- és Rendezőképző Akadémia, 1944.
Mindez — ismételjük — 1946 nyarán játszódik le, s már közeledik a Madách-film budapesti bemutatójának dátuma. Németh ragaszkodik az október 6-i bemutatóhoz, két okból is: október 6-a aktuálissá teszi a film 1849-es vonatkozásait, másodszor, mert közel van Madách halálának (1864. október 5.) napfordulójához. A filmért megindul a budapesti mozik versengése, párhuzamos tárgyalások kezdődnek a Fórum és a Corvin Filmszínházakkal. (A Corvin mozinak Keleti Márton ekkor a művészeti vezetője.) A Corvin ajánlatában az áll, hogy hajlandók lekötni párhuzamos premierre a Madáchot, amennyiben a Hunnia leveszi Németh Antal nevét a filmről. Szegő vezérigazgató ezt elutasítja, és szerződést köt a Fórum mozival. Ekkor váratlan fordulat áll be: a Fórum nem parafálja a szerződést, mert — mint erről külön levélben tájékoztatja a filmgyárat — a megadott időpontban Az operaház fantomja című filmet kell bemutatnia, s ezt követően még két filmet kell szerződési kötelezettsége alapján eljátszania. A következő váratlan fordulatot a XIV-es számú értelmiségi igazoló bizottság október 3-án kelt idézése jelenti. Németh 1946. október 10-én du. fél 4 órakor jelenjen meg a Marko utcai bíróság épületében. Németh ekkor még csak annyit tud az új eljárásról, hogy azt a Színészek Szabad Szakszervezete indította meg ellene. Az október 10-i igazolási eljárás simán zajlik le: Németh Antalt dr. Szentandrási Mihály, az igazoló bizottság elnöke igazoltnak mondja ki. Németh még fel sem ocsúdik az első meglepetésből, amikor az Igazoló Bizottság Központi Titkársága október 14-én értesíti, hogy „az igazoló eljárást újabb bejelentés folytán az 1080/1945. M. N. sz. rend. 25 § 2. bek. alapján újból" folyamatba tetette. 1 1 Ekkor arról már értesült, hogy az eljárás kezdeményezőjeként feltüntetett Színészek Szabad Szakszervezetét a Szakszervezetek Tanácsa befolyásolta erre a lépésre. Tudja azt is, hogy a Szakszervezetek Tanácsának Keleti Márton is tagja, tehát a szálak a Madách-filmhez vezetnek. Arról viszont sejtelme sincs, hogy kinek tulajdonítsa az újabb bejelentést. Ügyvédjei — dr. Székely Imre, Budapest és dr. Fényes Jenő, Debrecen — azonban figyelmeztetik, hogy ezúttal már nem csak ijesztgetéssel kell számolnia, valamiféle alkuvá átalakítható kulisszák mögötti tárgyalással, mert az 1945. július l-jén kelt 4080/1945. M. E. számú rendelet előírja, hogy új, addig ismeretlen tényanyag birtokában az igazolási eljárások másodfokú hatósága már a népbíróság jogi szerve. S mint ilyen — dr. Ries igazságügyminiszter körlevele értelmében — a nem igazoltakról jelentést köteles küldeni a politikai rendőrségnek. Tegyük még mindehhez hozzá, hogy a budapesti népbíróság egyik legbefolyásosabb irányítója dr. Major Ákos (később hadbíró vezérőrnagy, a Népbíróságok Országos Tanácsának elnöke), aki — mint ismeretes — Major Tamás testvéröccse. A Budapesti Nemzeti Bizottság által kiküldött E. XIV. számú igazoló bizottság az 1946. november 27-ig tartó nyilvános tárgyaláso113
